Összefoglaló az éves főtitkári beszámolóról – Első rész

A Szövetség számára kihívásokkal teli év után, március 16-án Jens Stoltenberg főtitkár ismertette a 2020-ra vonatkozó éves jelentését. A közelgő kihívásokra való felkészülés mellett, a dokumentum áttekinti a NATO alapvető feladatainak (elrettentés és védelem) fenntartása érdekében tett főbb intézkedéseket és törekvéseket is. A szövetségesek és a partnerországok számára nyújtott világjárvány elleni küzdelemben való segítségen túl, a „jövőbiztossá” válás is a szervezet napirendjének egyik legfontosabb eleme. A Szövetség jelentős közreműködése a polgári törekvések támogatásában (logisztika, válságkezelés és katasztrófa-elhárítás) esszenciálisnak bizonyult, ugyanis ezek akadályozták meg, hogy a jelenlegi egészségügyi válságból, biztonsági válság is váljon.

A váratlan körülmények ellenére, a NATO továbbra is fenntartotta küldetéseit a keleti szférában – Koszovóban, Irakban és Afganisztánban. Míg a Békepartnerséggel és más hasonló ideológiákkal rendelkező demokráciákkal folytatott együttműködés virágzott a világjárvány elleni küzdelem együttes támogatásának köszönhetően, a NATO-orosz kapcsolatok némileg megrendültek az NRC (NATO-Russia Council) találkozók hiánya miatt. Habár a Kínával fenntartott kapcsolatoknak nem szenteltek külön fejezetet, az utóbbi időben a „kihívások és lehetőségek” hangsúlyozásában elmozdulás volt tapasztalható az utóbbi javára a NATO hivatalos közleményeiben.

Az egyre növekvő biztonsági aggályok és a Donald Trumpot ért kritikák tükröződtek a Szövetség védelmi kiadásaiban. 2020-ig a 30 szövetségesből 11 teljesítette a kitűzött 2%-os védelmi kiadásokat, amely összességében a NATO költségvetésének 3,9%-os növekedését jelentette. Míg a kiadások többségét, 71%-át továbbra is az Egyesült Államok viselte, a költségvetés jelentős bővülése a szövetségesek növekvő elkötelezettségét mutatta. Az egyetlen kérdés az, hogy jövőre, a Covid-19-et követő gazdasági recesszió utáni első költségvetésben is kimutatható lesz-e ez a tendencia.

Mivel egyre több állam teljesíti a 2%-os GDP-ráfordítást (amelynek legalább 20%-át a modernizációra kell fordítani), a technológia és a katonai innováció felgyorsulni látszik. Ezek döntő szerepet játszanak a hiteles elrettentés, a sikeres védekezés és a Szövetség technológiai előnyeinek fenntartásában. Ezenkívül, a februári védelmi miniszteri találkozó szorgalmazta a Védelmi Innovációs Kezdeményezés elindítását is, a nemzeti képességek átjárhatóságának fejlesztése érdekében.

Míg általában a katonai reformok állnak a figyelem középpontjában, tavaly a NATO politikai területe is felülvizsgálatra került. A főtitkár által elindított reflektálási folyamat célja a szövetségesek közötti politikai párbeszéd megerősítése és a közelgő kihívásokkal kapcsolatos konzultáció elősegítése volt. Ez a folyamat már időszerűnek tűnt, tekintve, hogy a migráció kérdése 2020 első hónapjaiban némi nézeteltérést eredményezett Görögország és Törökország között, valamint ehhez köthető egy másik incidens is amely, Törökországot és Franciaországot érintette a Földközi-tenger térségében.

A reflektálási folyamat részeként, Jens Stoltenberg 2020 júniusában elindította a NATO 2030 kezdeményezést, amely így egy fórumként szolgálhat a jövőben felmerülő kérdések megvitatásában. Mindezek mellett megfigyelhető, hogy a szélesebb közönség programokba való bevonása és az Ifjúsági Tanácsadó Testület jelenléte közelebb hozza a Szövetséget a nyilvánossághoz. A szövetséges tagállamok lakosságának körében végzett 2020-as felmérések azt mutatták, hogy a megkérdezettek többsége támogatja a NATO-tagságot és hisz a transzatlanti partnerség fontosságában is.

2020 után, a Szövetség jelentős állami és pénzügyi támogatással indította az évet, egy új szövetséges csatlakozása és a világjárvány okozta kihívások elleni sikeres küzdelem mellett. A közelgő Stratégiai Koncepció frissítésével, a dinamikusan változó biztonsági környezet, a kihívások tengelyének eltolódása a nyugat-keleti versenytől az észak-keleti fenyegetésig (mely részben az éghajlatváltozásnak tulajdonítható), továbbá a növekvő társadalmi nyomás és fokozódó polarizáció miatt, a NATO egy progresszív, politikai fókuszú évre számít a jövőben.

Összefoglaló az éves főtitkári beszámolóról – Második rész:

Összefoglaló az éves főtitkári beszámolóról – Harmadik rész:

Facebook
Twitter
Linkedin
Varga Flóra Antónia

Varga Flóra Antónia

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok alapszakán végzi tanulmányait. Jelenleg a Bosch Magyarországnál gyakornok, a TátKontúr egyetemi lap külügyi újságírója, tagja a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanácsnak, valamint az ELTE TáTK Hallgatói Érdekképviseletében volt a Külügyi Bizottság Elnöke. Főbb kutatási területe az Európai Unión belüli nemzetközi bűnügyi együttműködés és katonai hírszerzés a kibertérben.