Összefoglaló az éves főtitkári beszámolóról – Második rész

Kapcsolatok Oroszországgal és Kínával

A jelentés a NATO 2030 kezdeményezés ismertetésével indít, amelyben Stoltenberg hangsúlyozza, az erős transzatlanti kötelék a biztonságunk sarokköve. Európa és Amerika együttműködése az egyetlen módja a jelentős kihívások kezelésének, beleértve Oroszország agresszív fellépéseit és Kína felemelkedését. Manapság számos új kihívással nézünk szembe – mint például kiber-és hibridfenyegetésekkel –, amelyek globális biztonsági kihívást jelentenek. Oroszország és Kína fellépései folyamatosan próbára teszik a NATO védelmi képességét, valamint a Szövetség fenyegetésekre adott válaszait. A terrorista szervezetek tevékenysége, Oroszország destabilizáló magatartása, valamint Kína térnyerése folyamatosan formálják a globális erőviszonyokat.

Oroszország

A NATO kétirányú megközelítést alkalmaz Oroszországgal szemben, amely a védelmen és a pátbeszéden alapul. A hidegháború vége óta a Szövetség stratégiai partnerség kiépítésén dolgozik Oroszországgal, mely a párbeszéd és gyakorlati együttműködés formájában valósul meg a közös érdekeltségű területeken. Az egyik ilyen mérföldkőnek tekinthető az 1997-es NATO-Oroszország Alapító Okirat, amely megalapozta a hivatalos kétoldalú kapcsolatokat, illetve a NATO-Oroszország Tanács megalapítását 2002-ben, melyet a konzultáció és a gyakorlati együttműködés fórumaként hoztak létre.

2014-ben a NATO minden gyakorlati együttműködést felfüggesztett Oroszországgal, válaszul Moszkva illegális és törvénytelen Krím megszállására, valamint az Ukrajnában folytatott agresszív tevékenységére. Oroszország változatlan destabilizáló politikája, illetve a NATO határainak közelében folytatott proaktív katonai műveletei miatt a Szövetség fokozta elrettentő és védelmi képességeit, miközben nyitott maradt a Moszkvával való politikai és katonai párbeszédre. Oroszország mind a hagyományos, mind a hibrid műveleteivel  megsértette a nemzetközi jogot és normákat. Továbbá, a NATO határozottan elítélte a 2020-ban Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető ellen elkövetett mérgezést.

Bár Oroszország folyamatosan megsértette a nemzetközi jogot, a NATO mégis nyitott maradt a párbeszédre a további feszültségek elkerülése érdekében. Ebből adódóan a Szövetség többször is meghívta Moszkvát a NATO-Oroszország Tanács megbeszélésére, de Moszkva nem fogadta el a felkéréseket. Az orosz elutasítás miatt 2020-ban nem került sor ülésre a NATO-Oroszország Tanácsban, azonban a magas szintű tisztviselők közötti kapcsolattartás fennmaradt. Stoltenberg például először találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, hogy megvitassanak olyan kérdéseket, mint a NATO-Oroszország kapcsolatok, az ukrajnai helyzet, az átláthatóság és a kockázatcsökkentés szükségessége, a fegyverzet ellenőrzés és az afganisztáni békefolyamat. A NATO és Oroszország közötti katonai kommunikációs vonalakat is fenntartották.

A dezinformáció várható további növekedése miatt a NATO szüntelenül azon dolgozik, hogy a társadalom ellenálljon az információs támadásoknak. Ennek érdekében a Szövetség együttműködik az orosz civil társadalommal és az orosz médiával. 2020-ban a NATO nyolc online szemináriumot szervezett, ahol a párbeszédeket közvetlenül az orosz közönséggel folytatták.

Oroszország nukleáris fejlesztéseinek folytatása és a középtávú nukleáris erők szerződésének (INF) megsértése komoly aggodalomra adnak okot, így például válsághelyzetben a fokozott kockázatokra. A Szövetség eltökélt szándéka, hogy nukleáris elrettentő erejét biztonságban tartsa, így 2020-ban a növekvő orosz nukleáris arzenálra reagálva a NATO kiegyensúlyozott politikai és katonai intézkedéscsomagban állapodott meg. Ezen kívül, a NATO felszólította Oroszországot, hogy hajtsa végre az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést (CFE), valamint térjen vissza olyan kulcsfontosságú fegyverzet-ellenőrzési megállapodásokhoz, mint a Bécsi Dokumentum és a Nyitott Égről szóló Szerződés.

Kína

Kína felemelkedése egyszerre jelent lehetőséget és kihívást a Szövetség számára azáltal, hogy egyidejűleg kereskedelmi partner és gazdasági vetélytárs. Az autoriter hatalom növekvő globális befolyása megköveteli a nemzetközi szabályokon alapuló rend védelmét és a NATO értékeivel megegyező, demokratikus álamokkal való kapcsolattartást a közös biztonsági kérdések megvitatásához és kezeléséhez. Ennek megfelelően a NATO elmélyíti kapcsolatait olyan fontos partnerekkel, mint Ausztrália, Japán, Dél-Korea és Új-Zéland, illetve párbeszédet kezdeményez további, hasonló értékrendet képviselő nemzetekkel.

A NATO fenn kívánja tartani a Kínával folytatott konstruktív párbeszédet, amely kölcsönös tiszteleten és közös érdeken alapszik. Ennek értelmében, 2020-ban a Szövetség továbbra is együttműködött Kínával a kölcsönös megértés fokozása, a félreértések kiküszöbölése és a nézeteltérések megvitatása érdekében. Stoltenberg februárban találkozott először a kínai államtanácsossal és Wang Yi külügyminiszterrel. A NATO és Kína közötti megbeszélés középpontjában a nukleáris kérdések, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Afganisztán és a COVID-19 járvány állt.

Oroszországhoz hasonlóan Kína is folytatta a nukleáris képességeinek növelésébe való befektetést, azonban Kína részt vett a 16. éves NATO konferencián, melynek középpontjában a tömegpusztító fegyverek, a fegyverek ellenőrzése, valamint a leszerelés és a nonproliferáció álltak. A konferencián Stoltenberg kiemelte a nukleáris leszerelés fontosságát és felvázolta a kitűzött célok eléréséhez szükséges lépeseket.

Mint Stoltenberg főtitkár többször is hangsúlyozta, Oroszország és Kína egyszerre jelentenek hasonló és eltérő fenyegtéseket a Szövetség számára. A kockázat csökkentése, egyúttal az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a stabilitás növelése érdekében a NATO továbbra is nyitott marad az Oroszországgal és Kínával folytatott párbeszédre.

Összefoglaló az éves főtitkári beszámolóról – Első rész:

Összefoglaló az éves főtitkári beszámolóról – Harmadik rész:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
Linkedin
Hortobágyi Krisztina

Hortobágyi Krisztina

Krisztina az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok szakán szerezte alapszakos diplomáját. Fő érdeklődési területe a biztonság-és védelempolitikán belül a terrorelhárítás és a nukleáris non-proliferáció, ezért tanulmányait biztonságpolitikai mesterszakon folytatja. Igyekszik minél több és változatosabb tapasztalatra szert tenni, így dolgozott már többek között a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, valamint a Külügyi és Külgazdasági Intézetben is.