Jens Stoltenberg Főtitkár sajtótájékoztatóján ismertette a védelmi miniszteri találkozó napirendjét alkotó kérdéseket február 15-én. Az esemény, mely az idén megrendezendő csúcstalálkozó előkészítéseként is szolgál, platformot biztosít majd a főtitkár NATO 2030-at illető tervezetének, valamint a Szövetség új irányelveinek a transzatlanti biztonság és védelem terén.
Az elrettentés és védelem hatékony fenntartása érdekében a szervezet költségvetésének növelése, valamint ennek fényében a védelmi hozzájárulás és az előretolt keleti jelenlét is megvitatásra kerülnek majd. A legnagyobb érdeklődés a NATO Stratégiai Koncepciójának megújítását fogja övezni.
Továbbá a szövetségesek ellenállóképessége is felülvizsgálat tárgyát képezi majd a kritikus infrastruktúra és a technikai kapacitások sebezhetőségének átfogó feltérképezése érdekében. Utóbbit illetően a főtitkár bejelentette egy védelmi fejlesztési kezdeményezés elindítását a nemzetek közti interoperabilitás új szintre emelése érdekében.
A reflexiós folyamat végének közeledtével Jens Stoltenberg határozottabb politikai konzultációra invitálta a szövetségeseket mind a helyi, mind a globális problémák kezelésében. Míg a demokratikus értékrendet támogató pállamokkal való együttműködés az orosz és kínai autokráciák hatását kívánja ellensúlyozni, addig a partnerekkel kivitelezett hadgyakorlatok a közös érdekeink védelmét kívánják előmozdítani.
Zárógondolataiban a főtitkár felszólította a tálibokat az erőszak visszaszorítására, valamint hangsúlyozta, a Szövetség kész fenntartani jelenlétét Afganisztánban a megállapodás szerinti feltételek maradéktalan teljesüléséig. Ennél is kevésbé kedvező a helyzet Irakban, ahol a helyi kormány kérésére a NATO kiterjeszti műveletét a terrorizmus visszaszorítása érdekében.
Ezen kihívások, illetve a klímaváltozás kezelése jelentik majd a főbb napirendi pontokat a védelmi miniszteri találkozón a Finnországgal, Svédországgal, valamint Joseph Borell Főképviselővel való egyeztetések mellett.
