Új START – Merre tovább?

A fegyverzetellenőrzés kiemelt fontossággal bír a stratégiai stabilitás és kollektív biztonság erősítése szempontjából a Szövetség biztonsági célkitűzéseinek elérése érdekében. A tömegpusztító fegyverek proliferációja és a fegyverzetellenőrzési rezsimek erodálódása aláássák biztonságunkat. Emiatt a NATO teljes mértékben támogatja a fegyverzetellenőrzési megállapodások kialakítását, ideértve az Egyesült Államok és Oroszország közti szerződéseket és párbeszédet is a témát érintően, amelyek befolyással bírnak az összes Szövetséges tagállam biztonságára. A Szövetségesek üdvözölték az amerikai-orosz bilaterális Új START szerződés öt éves meghosszabbítását 2021 februárjában, és támogatják a hozzá kapcsolódó további megállapodások kidolgozását is. Jelen cikksorozat első részlete az Új START szerződéshez kapcsolódó orosz hozzáállást és a jövőbeli szerződésekre vonatkozó elképzelések bemutatását tűzi ki célul. A NATO szempontjából is kulcsfontosságú az orosz érdekek felmérése, hogy megismerjük milyen álláspontokkal kell szembe néznünk, s a jövőben multilaterális keretek közt is megtaláljuk a kölcsönösen előnyös megegyezési lehetőségeket Európa és Észak-Amerika biztonságának fokozása érdekében.

A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-1-I-NKE-103 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

A NATO szempontjából meghatározó fegyverzetellenőrzési megállapodásoknak számítanak az Egyesült Államok és Oroszország közt fennálló bilaterális szerződések, amelyek közül napjainkban már csak a 2021 februárjában öt évre meghosszabbított Új START szerződés van hatályban. A 2011-ben hatályba lépett, stratégiai atomfegyverek csökkentéséről szóló szerződés korlátozza a hadrendbe állított interkontinentális atomfegyvereket és minden olyan robbanófejet, amelyek harminc perc alatt elérnék a részes államok területét. Az szerződés biztosítja a felek számára, hogy információkkal rendelkezzenek egymás arzenáljának méretéről, a fegyverek telepítésének helyszínéről vagy technikai jellegzetességeikről Az Új START nem tudta megoldani a stratégiai stabilitáshoz köthető problémákat, ehhez kiegészítő tárgyalások szükségesek, melyek kidolgozására a szerződés kiterjesztésével idő és lehetőség nyílt. A szerződés meghosszabbítása továbbá az első lépés az amerikai-orosz fegyverzetellenőrzési rendszerek újjáépítése felé. Az orosz parlament képviselői egy nap leforgása alatt egyhangúlag szavazták meg a szerződés kiterjesztését előfeltételek nélkül, amely megmutatja milyen fontos a fegyverzetellenőrzés az orosz vezetés számára is. Az Új START szerződés kiterjesztésének köszönhetően nyitva maradnak a stratégiai atomfegyverekről szóló kommunikációs csatornák és információcsere az Egyesült Államok és Oroszország közt, melyet a NATO is üdvözöl. A szerződés verifikációs intézkedései széleskörű átláthatóságot biztosítanak a felek stratégiai atomfegyvereivel kapcsolatban, a létszámbeli korlátozások pedig kiszámíthatóságot eredményeznek a stratégiai számítások elvégzése érdekében.

Az orosz szakértők véleményét megvizsgálva, Viktor Jeszin, az Orosz Tudományos Akadémia tagja, az orosz Hadászati Rakéta Erők volt parancsnoka szerint az Új START fontossága abban rejlik, hogy fenntart egy elfogadható stratégiai stabilitási szintet, a megromlott amerikai-orosz kapcsolatok ellenére, megakadályozva a felek közt egy nem-kívánt nukleáris konfliktust. Mindez a fentebb említett létszámbeli korlátozásoknak, valamint az átláthatósági mechanizmusoknak köszönhető, eliminálva a nem egyértelmű, káros következményekkel járó helyzeteket. Andrej Malov, az orosz külügyminisztérium Diplomáciai Akadémiájának Nemzetközi és Nemzetbiztonsági Tanszékének docense ezenfelül kiemelte, hogy maga a nukleáris elrettentés nem nyújt teljes garanciát egy nukleáris konfliktus kitörése ellen. Az elrettentés biztosítása kiegészülve a fegyverzetellenőrzési rezsimekkel azonban hatékonyabban járul hozzá a stratégiai stabilitás fenntartásához. Az Új START meghosszabbítása költségvetési szempontokból is előnyös volt Oroszország szempontjából. A szerződés meghosszabbításától való visszalépés komoly költségekkel járt volna Moszkva számára, akinek így több forrást kellett volna fordítania stratégiai atomfegyvereinek modernizálására, költségeket elvonva a konvencionális fegyverek fejlesztésétől.

A szerződés meghosszabbítását követően a közeljövőben Jevgenyij Buzsinszkij altábornagy, az orosz PIR Központ Tanácsának elnöke szerint a feleknek teljesíthetetlen előfeltételek szabása nélkül kéne kezdeményeznie egy új (bilaterális) megállapodás kidolgozását, amely minél több területet fedne le a fegyverzetellenőrzést illetően, ideértve a rakétavédelmi fejlesztéseket, amely az ABM-szerződés vége óta az egyik legérzékenyebb pont a moszkvai vezetés szempontjából. Oroszország régóta aggodalmát fejezi ki az amerikai rakétavédelemmel szemben, amely nézetei szerint megbontja a két állam közti stratégiai egyensúlyt. Moszkva minderre válaszul fejleszteni kezdte hiperszonikus robotrepülőgépeit annak érdekében, hogy saját biztonsági percepcióinak szemszögéből ellensúlyozza az amerikai rakétavédelmi rendszert, megtalálva a stratégiai paritást. Ebből kifolyólag azonban Washingtonban felmerül a kérdés, hogy amennyiben Oroszország jobb rakétákkal rendelkezik, miért aggasztja még mindig az amerikai rakétavédelem kérdése. Másrészt az amerikai fél fenntartásokkal szemléli az orosz nem-stratégiai nukleáris robbanófejek fejlesztését, amelyek az orosz regionális elrettentés részét képzik. Jelenleg azonban az európai nem-stratégiai atomfegyverek közelebb vannak telepítve az orosz határhoz, mint az orosz technológia az európaihoz. Ez a helyzet a robbanófejek Kalinyingrádba és Krím-félszigetre való telepítésével átalakítható lenne, amely nyugtalanítja az Egyesült Államok európai szövetségeseit.

Felsővezetői szinten Moszkva és Washington egyetértettek abban, hogy szükséges megkezdeni az informális, középszintű diplomáciai megbeszéléseket az Új START szerződés kiterjesztéséről. A két állam szakértői csoportjai szerint a megtárgyalandó témákat előzetesen „kosarakba” kellene rendezni a formális, találkozók megkezdése előtt. A közös gondolkodás kezdetét vette, a lehetséges témacsoportokat illetően több vázlat is született. Egyrészről ezeket alkothatnák az offenzív, defenzív és konvencionális képességek. Másik megközelítésben a stratégiai fegyverek, a nem-stratégiai fegyverek, és a kiber és új technológiák, űrbe helyezett eszközök csoportosításában alakíthatnák a tárgyalásokat. Egy harmadik oldalról a vezetési-irányítási rendszerek és kiberbiztonság, a hiperszonikus fegyverek, valamint az űrbe telepített rendszerek kérdéskörét is egymástól külön lehetne taglalni. Amint a „kosarakról” és tartalmukról megegyezés születik, lehetséges köztük priorizálni és megállapodni a tárgyalások formátumáról. Az Egyesült Államok és Oroszország közti új megállapodások pozitív példát állíthatnának a világ többi országával szemben és alapul szolgálhatnának egy összetettebb multilaterális fegyverzetellenőrzési tárgyalásnak. Ez utóbbira Oroszország teljes mértékben törekszik.

Összességében az amerikai-orosz bilaterális fegyverzetellenőrzési tárgyalások és megállapodások tekintetében a közeljövőben a cél az Új START szerződés keretein belül történő fegyverzetcsökkentés további folytatása, valamint a szerződés által technikailag nem lefedett területek megtárgyalása.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
Linkedin
Szilágyi Laura

Szilágyi Laura

2021 nyarán szerzett nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakreferens végzettséget, jelenleg a moszkvai Gazdasági Főiskola diákja. Fő kutatási területét az Oroszországi Föderáció katonapolitikája és a nemzetközi fegyverzetellenőrzési rezsimek képzik. Tagja továbbá a Magyar Hadtudományi Társaságnak.