A Védelmi Miniszteri Találkozó első napjának napirendje a főtitkár NATO 2030 kezdeményezésének javaslatai köré szerveződött. Az Új Stratégiai Koncepció, valamint az idén megrendezésre kerülő csúcstalálkozó előkészítéseként megvitatták a kapacitási hozzájárulásokat nagyobb mértékben figyelembe vevő, méltányosabb védelmi tehermegosztás kérdését, a szövetséges nemzetek ellenállóképességének növelését, valamint a védelmi fejlesztéseket.
A jövő kihívásaira való felkészülés mellett Jens Stoltenberg kiemelte a partnerországok közös műveletekbe és képességépítésbe való bevonásának fontosságát. Utóbbi kettős célt szolgál: a transzatlanti értékek, valamint a stabilitás előmozdítása mellett a terrorizmus, illetve a nemzetközi jogrendet megkérdőjelező országok elleni fellépést is támogatja.
Globális problémák terén a klímaváltozás hatásai is napirendre kerültek. A Szövetség politikai és gyakorlati együttműködések fórumaként is szolgál, melyet Finnország, Svédország, valamint az Európai Unió főképviselőjének részvételével lezajló megbeszélések is alátámasztottak az első nap zárásaként.
A második nap középpontjában az afganisztáni és iraki műveletek álltak. Az afganisztáni jelenlétről megállapodás hiányában további konzultációk várhatók, különös tekintettel a közelgő (május 1-jei) kivonulási határidőre. A feltételekhez kötött erőkivonás fényében a főtitkár felszólította a békefolyamatban érintett feleket ígéreteik betartására, az erőszak csökkentésére, valamint a nemzetközi terrorista szervezetekkel létesített kapcsolat felszámolására.
Irakot illetően döntés született a helyi kormányzattal, valamint a Globális Koalícióval együttműködésben folytatott művelet létszámának 500 főről 4000-re való emeléséről.
Zárógondolataiban a főtitkár a politikai konzultáció határozottabbá tételére invitálta a Szövetségeseket egy olyan jövőálló NATO érdekében, mely kész ellátni fő feladatát; megvédeni a transzatlanti térséget.