NATO Summit 2022

Beszámoló a NATO Summit kísérőrendezvényéről, a NATO Public Forum 2022 eseményről.

2022. június 28-29., Madrid.

Az elmúlt évek hagyományait folytatva, a NATO Public Diplomacy Division az idei NATO-csúcs során is kísérő rendezvényt szervezett, melynek ezúttal a NATO Public Forum címet adták. Az esemény a NATO-csúccsal azonos helyszínen és időpontban valósult meg Madridban, így számos magas beosztású szakértő, tisztségviselő, valamint állam- és kormányfő vett részt előadóként a program során.

Míg 2019-ben a hasonló szervezésű NATO Engages programba széles körben bevonták a NATO-tagállamok fiataljait, idén nem kaptak meghívást sem az ATA, sem pedig a YATA nemzeti tagjai, így a személyes részvételre csak szűk körben nyílt lehetőség, kb. 50-100 fő részvételével. A YATA International elnökségének négy tagja – melyben jelenleg alelnöki tisztséget töltök be – is csak hosszas várakozás és a NATO PDD kapcsolatoknak köszönhetően kapott meghívást Madridba, a programot megelőző héten.

A másfél napos program során számos beszédre és panelbeszélgetésre került sor, melyen – a teljesség igénye nélkül – az alábbi kiemelt személyek vettek részt: Jens Stoltenberg, Katrín Jakobsdóttir (Izland miniszterelnöke), VI. Fülöp spanyol király, Annalena Baerbock (német külügyminiszter), Alexander De Croo (Belgium miniszterelnöke), Anthony Albanese (Ausztrália miniszterelnöke), Pedro Sanchez (Spanyolország miniszterelnöke), Kaja Kallas (Észtország miniszterelnöke), Vitaliy Klitschko (Kijev főpolgármestere), Antony Blinken (USA külügyminisztere), valamint számos további ország szakértői, külügy- és védelmi miniszterei.

Jens Stoltenberg főtitkár megnyitó beszédében nagy hangsúlyt helyezett a klímaváltozás okozta fokozódó kihívásokra, melyekre mind a déli, mind pedig az északi irányból fel kell készülni, hiszen az olvadó jégréteg és az emelkedő tengerszint számos új biztonsági kockázattal is együtt jár. A főtitkár szerint alkalmazkodni kell a változó környezethez és megfelelő eszközöket kell biztosítani a fegyveres erőknek, hogy minden környezetben megállják a helyüket. Ehhez már jelenleg is figyelembe veszik a missziók tervezésénél a klímaváltozás okozta lehetséges kihívásokat.

Stoltenberg kiemelte, hogy feltétlenül szükséges csökkenteni a katonai eszközök károsanyag-kibocsátását, szem előtt tartva, hogy ezzel ne csökkenjen az eszközök alkalmazhatósága és bevethetősége. A célkitűzés eléréséhez kidolgozásra került egy módszertan, amellyel mérhető a NATO károsanyag-kibocsátása, ez minden tagállam számára elérhető lesz annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a kibocsátás mennyiségét. Az új módszertannak köszönhetően Stoltenberg bejelentette az első célkitűzést a kibocsátást illetően: 2030-ig 45%-os kibocsátás-csökkentés szükséges, míg 2050-ig el kell érni a nettó zéró kibocsátást. Ennek megvalósításához szükséges elmozdulni a fosszilis energiahordozóktól, új fejlesztésű megújuló energia alkalmazása szükséges a védelmi szektorban, továbbá növelni kell az energiahatékonyságot is. Stoltenberg szerint a jövőben azok katonai eszközök lesznek a leghatékonyabbak, melyek nem fosszilis üzemanyaggal működnek.

Az ukrán háború rámutatott a túlzott függőségünkre, mely kiszolgáltatottakká tesz minket. Az orosz energiafüggőségen túl figyelnünk kell arra, hogy diverzifikáljuk a jelenleg nagyrészt Kínából érkező ritkaföldfém szükségletünket, melyek az új technológiák alapját képezik.

Az interoperabilitás fokozása érdekében nagyobb fokú együttműködés szükséges a nemzeti döntéshozatalban.

Stoltenberg megkéte a NATO civil és katonai szerveket, hogy dolgozzanak ki egy új energiaátalakítási kezdeményezést és mutassák be egy év múlva a következő magas szintű találkozón, amelyre ezt követően minden évben sor fog kerülni az átalakítás felgyorsításának érdekében. 

NATO PDD – YATA International

VI. Fülöp spanyol király beszédében rámutatott, hogy a növekvő nagyhatalmi verseny miatt a transzatlanti együttműködés fenntartására és erősítésére nagyobb szükség van, mint valaha. A Szövetség valós elrettentő erőt képvisel a tagországait fenyegető bármilyen fenyegetés ellen Európában és Észak-Amerikában. A NATO hadereje és technológiai fejlettsége továbbra is biztonságunk alapját képezi, ugyanakkor politikai közösségként a közös értékek tartanak össze bennünket, az autokráciának nincs helye az euro-atlanti térségben. A transzatlanti közösség, valamint Európa egysége erősebb, mint valaha. A jelenlegi kihívások közepette Spanyolország szélesebb együttműködési rendszerekben kell hogy gondolkozzon, éppen ezért erősíteni kívánják kapcsolataikat észak-afrikai országokkal és a Mediterrániummal.

Mircea Geoana főtitkár-helyettes beszédében úgy fogalmazott, hogy a madridi NATO-csúcs lesz a legfontosabb csúcstalálkozó generációk óta. Látható, hogy precedens nélküli az együttműködés a szövetségesek között az embertelen és indokolatlan orosz agresszióval szemben. Mind a civil, mind pedig a magánszektor óriási segítséget nyújt és szolidaritást vállal, Európa-szerte segítik önkéntesek a menekülteket, míg magánvállalkozásoknak köszönhetően sikerült visszaállítani az internetet Ukrajnában. Mindez a demokratikus alapoknak köszönhető, amely alapvető fontosságú a Szövetség tagországaiban.

Annalena Baerbock német külügyminiszter panelbeszélgetése során kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bármelyik nap véget vethetne a háborúnak, így kizárólagosan az orosz fél vonható felelősségre, amikor a háború következményeiről és hatásairól beszélünk. Nem szabad megfeledkezni az élelmezési „háborúról” sem, valamint az álhírekkel gerjesztett hibrid hadviselésről, melyekért kizárólag az orosz fél vonható felelősségre. Mindezek mellett megfeledkezünk a klímakrízisről is, amely következtében számos további ország kérdőjelezheti meg a jövőben szerepvállalásunkat, ezért fontos, hogy többet foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel is.

A szankciók szükségesek a nemzetközi rend fenntartása érdekében, hiszen, ha most nem reagálunk megfelelően, akkor a jövőben sokkal több, a nemzetközi jogot sértő nemzetközi konfliktusra kell számítanunk, amelyben autokratikus rezsimek megkérdőjelezik a nemzetközi rend jelenlegi formáját.

Egy szankciót sem fogunk visszavonni, hiszen abban az esetben elismernénk Putyin győzelmét, amely számunkra nem opció. Ekképpen szükséges felkészülni minden eshetőségre, például ki kell dolgozni, hogy mely intézmények és szektorok milyen sorrendben kerülnek leválasztásra az energiaellátó-rendszerekről, amennyiben szűkösekké válnának az erőforrások. Újfajta megoldásokra van szükségünk, amelyeknek a gyorsabb döntéshozatalon és megvalósításon kell alapulniuk. Politikai akarattal megváltoztathatóak a szabályozások, amelyek felgyorsíthatják az átállási folyamatokat. Németország új partnerkapcsolatok kiépítésén dolgozik az LNG ellátás felgyorsítása, valamint újfajta megújuló technológiák alkalmazás érdekében.

Alexander De Croo belga miniszterelnök, Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök, valamint Elisabeth Truss brit külügyminiszter panelbeszélgetésén a résztvevő előadók aggasztónak találták, hogy Kína már nyilatkozatokat tesz a NATO-ra vagy például a Falkland-szigetek önállósága kapcsán. Mindez nagy kihívást jelent és éppen ezért szükséges a NATO-nak a Stratégiai Koncepción keresztül megvalósuló válaszlépése, megemlítve a dokumentumban Kínát, valamint Oroszországot is. Ebben a helyzetben a világ más demokratikus országainak is fel kell ismerniük a lehetőséget az együttműködésre és a partnerségek kiépítésére demokratikus társaikkal.

A G7-ek egy igazi erőt képeznek ebben a konfliktusban a szankciók által, hiszen a világ GDP-jének 50 százalékát teszik ki közösen, a további szövetségesekkel együtt pedig meg jelentősebb hatást érhetnek el, ezért ki kell használni ezt a gazdasági erőt, amennyiben egy tagunkat támadás érné.

A nemzetközi kereskedelemben felértékelődik a bizalom szerepe, szemponttá válik, hogy a megállapodások által mennyire válhat kiszolgáltatottá egy-egy ország. Például Kína gazdasági erejét politikai befolyásolásra használja fel számos országban.

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök üdvözölte Svédország és Finnország történelmi csatlakozási szándékát, Dánia csatlakozását az uniós védelmi politikába, valamint Németország védelmi kiadásainak jelentős növekedését. Sanchez hangsúlyozta, hogy a béke és biztonság megteremtésére törekszünk, ahogy a Szövetség ezt eddig is biztosította több mint 950 millió ember számára, azonban ehhez szükségesnek véli a védelmi képességek fokozását. A NATO nincs egyedül, együttműködik hasonlóan gondolkodó országokkal. Tizenegy ilyen országot hívott meg, melyek közül nyolc ország vezetője van jelen, ezért ez a NATO-csúcs a déli és keleti partnerségi kapcsolataink megerősítéséről is szól. Fontos továbbá, hogy a NATO és az EU tovább mélyítse együttműködését.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a csúcstalálkozó  egyik legfontosabb célja, hogy megerősítsék a Szövetséget, amely egy védelmi szervezet és nem célja senkit se fenyegetni, illetve nem Oroszország ellen jött létre. Blinken szerint nem állja meg a helyét Putyin állítása, miszerint a NATO vagy Ukrajna veszélyt jelentene Oroszország számára, Blinken úgy véli, hogy Putyin nem tartja Ukrajnát egy önálló és független országnak.

Az új stratégiai koncepció megemlíti Kínát is. Blinken szerint fontos kiemelni, hogy a NATO nem kíván konfliktusba bonyolódni Kínával, azonban tagországok egyértelműen elkötelezték magukat a nemzetközi rend fenntartása mellett, ezért Pekinget is arra kell ösztönözni, hogy tiszteletben tartsa a nemzetközi jogot.

Blinken szerint a NATO sokkal nagyobb egységgel, fókusszal, valamint lényegesen több eszközzel fog rendelkezni a csúcstalálkozó után, amelyek mind segíthetnek a különböző kihívások és fenyegetések leküzdésében – az új Stratégiai Koncepció is erről szól.

A madridi csúcstalálkozón a világ vezetői az alábbiakban egyeztek meg:

  • Finnország és Svédország hivatalos meghívása a NATO-ba
  • A védelmi és elrettentő képességek alapvető változtatása
  • Az új Stratégiai Koncepció elfogadása
  • Több támogatás biztosítása Ukrajnának
Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
Linkedin
Debrenti Á. Félix

Debrenti Á. Félix

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok BA szakán végzett tanulmányait követően az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetében kezdte meg MA tanulmányait vezetés és szervezés szakirányon. Jelenleg nemzetközi igazgatóként dolgozik Budapesten, továbbá a Magyar Atlanti Tanács és a Youth Atlantic Treaty Association International alelnöke, a The Budapester magazin alapítója és főszerkesztője.