NATO SUB – Social Update Briefing (2021/5)

A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács „NATO Social Update Briefing” hírösszefoglaló rovatában hónapról-hónapra elhozzuk Nektek a Szövetség aktuális híreit.

Koronavírus-válasz

A NATO és Lengyelország támogatja Bosznia-Hercegovinát

Május 6-án Lengyelország különböző orvosi ellátmányokat és felszereléseket, köztük arcmaszkokat és védőruhákat szállított Bosznia-Hercegovinába a COVID-19 járvány elleni küzdelemben való segítségnyújtás érdekében. Az adományozás folyamatát a NATO Euro-atlanti Katasztró-reagálási Koordinációs Központja (EADRCC) és Lengyelország koordinálta.

Az adományok biztosítását, tárolását és szállítását a Lengyel Fegyveres Erők Operatív Parancsnoksága, valamint a boszniai-hercegovinai lengyel katonai kontingens finanszírozta. A védőeszközök kiosztását a Lengyel Nagykövetség támogatta Szarajevóban, ahol a készletek további szétosztása a Védelmi Minisztérium hatáskörébe került.

A támogatás a NATO általános COVID-19 segélycsomagjának része. A szövetségesek megállapodtak, hogy segítik Bosznia-Hercegovinát a COVID-19 járvány következményeinek kezelésében. Az egyéb orvostechnikai eszközök szállítása az országba a következő hetekben, a NATO Pandemic Response Trust Fund keretein belül valósul meg. Ez a vagyonkezelői alap orvosi ellátmányokat és felszereléseket tart fent annak érdekében, hogy azonnali segítséget nyújthasson a rászoruló szövetségesek vagy partnerek számára.

Partnerkapcsolatok és konferenciák

A főtitkárhelyettes a NATO-EU együttműködésről tárgyalt

Mircea Geoană NATO-főtitkárhelyettes május 6-án, az Európai Védelmi Ügynökség és az Európai Unió Tanácsának portugál elnöksége által közösen szervezett katonai mobilitási szimpóziumon felszólalva hangsúlyozta a katonai mobilitás terén folytatott szoros NATO-EU együttműködés fontosságát a készültség fenntartása és a kollektív biztonság megőrzése érdekében.

A főtitkárhelyettes elmondta, hogy a katonai mobilitás alapvető fontosságú a NATO elrettentő és védelmi pozíciója szempontjából.  A gyors európai telepítéshez nemcsak a hadseregre, hanem az egész kormányzatra kiterjedő megközelítésre van szükség, beleértve a kereskedelmi szektort, valamint a polgári és katonai szereplőket is.

A jövőre nézve Geoană úr hangsúlyozta, hogy „a katonai mobilitás további javítása érdekében a NATO-nak és az EU-nak továbbra is a koherenciára kell törekedniük.” A főtitkárhelyettes üdvözölte továbbá az Unió döntését, amely jóváhagyta az Egyesült Államok, Kanada és Norvégia kérelmét a katonai mobilitásról szóló PESCO-projekthez való csatlakozásra. 

Az egység és az alkalmazkodás kulcsfontosságú a mai bizonytalan világban

Az éves rigai konferencián a NATO főtitkárhelyettes felhívta a figyelmet a stratégiai kommunikáció fontosságára, amely erősíti a Szövetségesek ellenálló képességét a megnövekedett hibrid tevékenységekkel szemben. A főtitkárhelyettes szerint „az ilyen ellenséges tevékenységek aláássák demokráciáinkat, intézményeinket és közös értékeinket, amelyeken Szövetségünk alapszik.

Ami a COVID-19 járványt illeti, a koronavírus termékeny talajt biztosított a megnövekedett hibrid tevékenységekhez, azonban a NATO képes volt alkalmazkodni és ezáltal továbbra is védelmezni egymilliárd fős lakosságát. A főtitkárhelyettes elengedhetetlennek tartja a jövőben, hogy a NATO világszerte hasonló gondolkodású partnerekkel folytasson szoros együttműködést. Mindazonáltal a társadalom egészére szükség lesz ahhoz, hogy továbbra is meg tudják védeni a demokratikus társadalmakat a jelenlegi biztonsági fenyegetésektől.  

Végezetül Geoană úr hangsúlyozta, hogy a NATO 2030-as kezdeményezés nagyra törő menetrendet állított össze a transzatlanti biztonság és védelem fokozására egy ilyen bizonytalan világban. 

Forrás: nato.int

Csúcstalálkozó egy jövőálló Szövetségért

“Nemcsak szavakkal, de tettekkel is” – a kifejezés Jens Stoltenberg NATO Főtitkár általi egyre gyakoribb használata arra enged következtetni, hogy a Szövetség elkötelezett a tavalyi politikai revitalizjációs folyamat gyakorlati területeken való folytatása iránt. Az elkövetkezendő brüsszeli csúcstalálkozó egyedülálló lehetőséget biztosít a fejlesztések megvalósítására, valamint a jövőbeli kihívásokra való felkészülésre. A főtitkár által bejelentett napirendet meghatározó javaslatok is erre erősítenek rá a transzatlanti egység és a NATO változó biztonsági környezetben történő helytállásának megerősítésével. Ennek mentén a találkozó egyeztetései nyolc fő téma köré összpontosulnak majd: a politikai dialógus további erősítése, ellenállóképesség-építés, a klímaváltozás okozta kihívások, az új technológiák jelentette fenyegetések, valamint a globális együttműködések kerülnek majd megvitatásra. Továbbá a katonai modernizáció, a hadgyakorlatok, illetve a keleti partnerségek is felkerülnek majd a napirendre.

Bár Stoltenberg elismerte fenntartásait a szövetséges erők Afganisztánból való kivonásával kapcsolatban, hangsúlyozta, a Szövetség továbbra is mindent meg kíván tenni az afgán erők támogatása érdekében. 

A főtitkár kihangsúlyozta a NATO elkötelezettségét a nyugat-balkáni stabilitás iránt

2021 május 17-én, Jens Stoltenberg, NATO Főtitkár, és Aleksandar Vučić, a Szerb Köztársaság elnöke találkoztak a NATO székhelyén, hogy tárgyaljanak a két fél közt fennálló partnerségről, valamint a NATO békefenntartó szerepéről a nyugat-balkáni térségben. Jens Stoltenberg köszönetét fejezte ki Szerbiának a partnerséghez való elkötelezettségéért. Arról is említést tett továbbá, hogy a NATO készen áll, hogy egy szorosabb kapcsolatot alakítson ki az országgal, mivel közösek biztonsági kihívásaik, de azt is hozzátette, hogy a Szövetség teljes mértékben tiszteletben tartja Szerbia szuverenitását. A Főtitkár beszélt a NATO elkötelezettségéről a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának fenntartásában és kifejtette a KFOR misszió előnyeit, mint bizonyíték erre. Megerősítette a NATO pozitív hozzáállását a Belgrade-Prisztina dialógushoz, kiemelve ezen párbeszédek kulcsfontosságú szerepét a régió stabilitásának kialakításában.

Ukrajna reform törekvései

Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese május 18-án tárgyalt Ukrajna európai és euro-atlanti integrációs miniszterelnök-helyettesével, Olha Stefanishynával. A találkozón kitértek Ukrajna és környéke biztonsági helyzetére, valamint reformtörekvéseire.

A főtitkárhelyettes ismételten megerősítette a NATO rendíthetetlen támogatását Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt, illetve megjegyezte, hogy a Szövetség továbbra is figyelemmel kíséri Oroszország Ukrajnában és környékén folytatott csapatmozgásait.

Geoana arra ösztönözte Ukrajnát, hogy teljes mértékben használja ki a NATO-val fennálló partnerségi keretét a jelenlegi biztonsági kihívások kezelésére, Ukrajna ellenállóbbá tételére, valamint az euro-atlanti törekvéseinek és kulcsfontosságú reformjainak megvalósítására.

Új NATO Kiberakadémiát avattak fel

Május 26-án Jens Stoltenberg főtitkár Lisszabonba látogatott, hogy megbeszéléseket tartson a NATO-csúcs előkészítése és egy új kiberakadémia felavatása céljából.

Stoltenberg úr találkozott Antonio Costa portugál miniszterelnökkel és megdicsérte Portugáliát a NATO afganisztáni terrorizmus elleni küzdelméhez és afrikai jelenlétéhez való hozzájárulásáért, továbbá mert az ország a NATO-EU együttműködést az ország európai uniós elnökségének prioritásává tette

A vezetők megvitatták a fehérorosz helyzetet is. Stoltenberg úr elítélte az utasszállító repülőgép leszállásra kényszerítését Minszkben, s üdvözölte az Európai Unió által elfogadott szankciókat, valamint követelte Raman Pratasevich újságíró és az összes többi politikai fogoly szabadon bocsátását. A főtitkár azonnali nemzetközi vizsgálatot sürgetett. Szó esett továbbá a Szövetséges csapatok afganisztáni kivonulásáról is, valamint a NATO afgán erők számára biztosított képzési és pénzügyi támogatásának fenntartásáról.

Stoltenberg úr Costa miniszterelnökkel együtt avatta fel a NATO Kommunikációs és Információs Akadémiát Oeirasban. A főtitkár méltatta a NATO-tagországokat, amiért hatékonyan alkalmazkodtak és tartották fenn technológiai előnyeiket a kibertérben megjelenő fenyegetésekkel szemben. Az új kiberakadémia fontos segítséget fog nyújtani a leendő szakértők számára. Később a főtitkár részt vett az Államtanács ülésén, amelyet Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnök vezetett. Csütörtökön a főtitkár meglátogatta az Egyesült Királyság Királyi Haditengerészet HMS Erzsébet királynő repülőgép-hordozóját, részt vett a NATO Steadfast Defender 2021 gyakorlatán és az Európai Unió védelmi minisztereinek találkozóján.

Magas szintű találkozók

A NATO főtitkára tárgyalt az uniós védelmi miniszterekkel

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár május 6-án kijelentette, hogy a NATO továbbra is figyelemmel kíséri Oroszország jelentős katonai csapatösszevonásait Ukrajna határának közelében. Habár Moszkva visszavont néhány katonai egységet Ukrajna határáról, továbbra is tízezrek állomásoznak a régióban. „Összességében jelentős maradt az orosz jelenlét és sokkal több orosz katona tartózkodik jelenleg Ukrajnában és határának környékén, mint a feszültségek tavaszi megnövekedését megelőzően” –  mondta Stoltenberg.

Az Európai Unió védelmi minisztereinek találkozóján felszólalva a főtitkár örömmel fogadta az EU bejelentését, amely szerint az Egyesült Államok, Kanada és Norvégia bevonásra kerülnek a katonai mobilitással kapcsolatos PESCO-projektekbe, így lehetővé téve a csapatok Európán belüli gyorsabb mozgását. „Az EU-n kívüli szövetségesek létfontosságú szerepet játszanak Európa védelmében.”

Forrás: nato.int

A NATO jövőbeli szerpének megvitatása

Május 7-én a NATO főtitkára Matej Tonint, Szlovénia miniszterelnök-helyettesét és védelmi miniszterét köszöntötte a NATO központjában, s eszmecserét folytattak a június 14-én tartandó NATO-csúcstalálkozó előkészületeiről, ideértve a NATO 2030-as kezdeményezést és a Szövetségen belüli igazságosabb tehermegosztást is.

A főtitkár háláját fejezte ki Szlovéniának, hogy csapatai a NATO multinacionális harccsoportjában Lettországban, Afganisztánban és Koszovóban is szolgáltak, így hozzájárulva az euro-atlanti biztonsághoz. „Szlovénia az egyik legfontosabb hozzájárulója a KFOR-nak,” mondta a főtitkár, hozzátéve: „az ország hozzájárul a béke és a stabilitás előmozdításához a Nyugat-Balkánon. Ez jó a régiónak és az euro-atlanti biztonságnak.”

A főtitkár hangsúlyozta a NATO és az Európai Unió közötti szoros együttműködés fontosságát a régióban, kiemelve, hogy Szlovénia veszi át a soron következő elnökséget az Európai Unió Tanácsában.

A főtitkár hangsúlyozta Montenegró NATO-hozzájárulását

Május 18-án Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben találkozott Montenegró elnökével, Milo Đukanović-csal, s eszmecserét folytattak a nyugat-balkáni biztonsági helyzetről és a soron következő NATO-csúcs előkészületeiről.

Montenegró értékes szövetséges, aki nagymértékben hozzájárul az euro-atlanti térség biztonságához.” – hangsúlyozta a főtitkár. Ugyancsak kiemelte, hogy Montenegró pénzügyi támogatást nyújt az afgán biztonsági erőknek, hozzájárul a NATO koszovói békefenntartó missziójához, a stabilitás kiépítéséhez a Nyugat-Balkánon, és elismerően nyilatkozott arról, hogy az ország megnöveli védelmi kiadásait.

Hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is támogatja Montenegrót többek között a koronavírus elleni védekezésben, valamint az ország légterének védelmében a NATO légvédelmi missziójának keretén belül olasz és görög repülőgépek segítségével.

A főtitkár kiemelte, hogy a NATO 2030 kezdeményezés, amely a szövetség jövőre való felkészítésére irányuló program, a júniusi NATO csúcsértekezlet központi témája lesz. “Meg kell erősítenünk védekező és elrettentő képességeinket, együtt kell működjünk partnereinkkel, hogy megvédjük a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, s üdvözlöm Montenegró támogatását ebben a folyamatban” – hangsúlyozta.

Fejlesztések

A NATO sikeresen tesztelte a Gyors Légi Mobilitási (RAM) eljárásokat

A NATO áprilisban szimulációs gyakorlatozás során sikeresen tesztelte a katonák és felszerelések légi szállításának gyors nyomon követését Európában. A három napos „Gyors Légi Mobilitás” kezdeményezés szoros együttműködésben valósult meg az Eurocontrollal.

“A Szövetségen belüli gyorsabb légi mozgások elősegítésével hatékonyabban tudunk megelőzni válságokat, nagyobb eredménnyel vethetjük be erőinket, és gyorsabban reagálhatunk az előre nem látott helyzetekre” – mondta Camille Grand, a NATO védelmi beruházásokért felelős főtitkár-helyettese.

A NATO Gyors Légi Mobilitási (RAM) kezdeményezése a Szövetség szélesebb körű erőfeszítéseinek része, amelynek célja, hogy növelje a szövetséges csapatok és felszerelések bevethetőségét. 2020 márciusában először aktiválták a RAM-eljárásokat, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az orvosi felszerelések sürgős szállítását, a COVID-19 járványra adott válasz részeként.

A NATO és Algéria megerősíti a terrorizmus elleni tudományos együttműködését

A NATO és Algéria sikeresen lezárta első tudományos projektjét egy új technológia kifejlesztésével, amely hozzájárul a terrorizmus elleni közös célok eléréséhez. A projektet a NATO Tudomány a Békéért és Biztonságért programjának (SPS) keretében bonyolították le, amely elősegíti a párbeszédet és a technikai együttműködést a NATO tagállamai és a partnerországok között.

Ezúttal egy új, teraherczes képalkotó technológiát dolgozott ki tudósok multinacionális csoportja, nevezetesen svéd, francia és algériai szakértők. Ez az új rendszer fokozza a veszélyes anyagok felderítését, amelyeket később terveznek továbbfejleszteni, például testszkennerekre és környezeti monitorozásra.

„Egy ilyen közös projekt megerősíti a tudósok és szakértők kapcsolati hálóját a NATO– és partnerországok közt, valamint hozzájárul az ismeretek és szakértelem átadásához.” Mint Sara Uddenberg, Svédország NATO-missziójának helyettes vezetője megjegyezte, ez a technológiai fejlődés nemcsak a terrorizmus elleni küzdelem kezdeményezéseként figyelemre méltó, hanem a NATO tagjai és partnerei közötti védelmi és biztonsági partnerség jelentőségét is szimbolizálja.

Műveletek

Dánia vette át az iraki NATO-misszió vezetését 

Micheal Lollsgrad a dán fegyveres erők altábornagya vette át Per Olsen altábornagytól az iraki NATO misszió vezetését május 6-án. Az NATO iraki missziója 2018 júniusában vette kezdetét az iraki kormány kérésére. A misszió egy tanácsadói-képzési művelet, célja minél fenntarthatóbb, átláthatóbb és hatékonyabb biztonsági intézmények és fegyveres erők felépítése. 

Forrás: nato.int
Facebook
Twitter
Linkedin