NATO SUB – Social Update Briefing (2021/6)

A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács „NATO Social Update Briefing” hírösszefoglaló rovatában hónapról-hónapra elhozzuk Nektek a Szövetség aktuális híreit.

Nők és a NATO

NATO főtitkár hangsúlyozta a nemek közti egyenlőség fontosságát

A Női Politikai Vezetők június 21-ei csúcstalálkozóján a NATO főtitkára videóüzenetben hangsúlyozta a NATO misszióiban kulcsfontosságú szerepet betöltő nemek közti egyenlőség fontosságát. A Szövetség régóta felismerte a nők fokozottabb részvételének és vezetői szerepvállalásuknak szükségességét a védelemben és a biztonságban. 

2018 óta a NATO Nőkért, Békéért és Biztonságért politikája megköveteli a nemek közti esélyegyenlőség biztosításának integrálását az összes szövetségi politikában, programban, misszióban és műveletben. E politika ösztönzi a nemek közti esélyegyenlőség kialakítására alkalmas környezetet, valamint a legmagasabb szintű viselkedési normákat állítja a NATO személyi állománya felé.

A június 14-i brüsszeli csúcstalálkozón a NATO vezetői újabb jelentős lépést tettek a azáltal, hogy támogatták a konfliktusokkal összefüggő szexuális erőszak megelőzésére és az azokra való reagálásra vonatkozóirányelveket.

Partnerkapcsolatok

Rob Bauer admirális vette át a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét

Június 25-én Rob Bauer, a Holland Királyi Haditengerészet admirálisa vette át a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségét. A 2020 októberében megválasztott Bauer admirális egy héttel az állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozója után kezdi meg hároméves megbízatását. Nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy “biztosítanunk kell a NATO reagálóképességét, készenléti képességeit és erősödését.”

A jövő kihívásaihoz való folyamatos alkalmazkodás során a Katonai Bizottság gondoskodik arról, hogy továbbra is létfontosságú összekötő kapocs legyen a politikai döntéshozatali folyamat és a NATO katonai struktúrája között; a politikai döntések és iránymutatások katonai irányba történő átültetése, valamint a transzatlanti térség védelméhez szükségesnek ítélt intézkedések ajánlása érdekében.

A jelenlegi globális hatalmi átrendeződés és az egyre összetettebb biztonsági fenyegetések által fémjelzett időszakban Bauer admirális célja, hogy katalizátorként működjön a NATO katonai vezetői között. “Elnökként arra fogok törekedni, hogy egyesítsem északot, délt, keletet és nyugatot, nagyokat és kicsiket.”

Az Egyesült Királyság nagyra értékelt tagja a Szövetségnek

Június 2-án Boris Johnson brit miniszterelnök és Jens Stoltenberg NATO főtitkár találkoztak, hogy megvitassák a releváns kérdéseket és célokat a június NATO-csúcs előkészítéséhez kapcsolódóan. “Az Egyesült Királyság hűséges és nagyra értékelt NATO-szövetséges” – mondta a főtitkár. Boris Johnson miniszterelnök megerősítette országa és a NATO közötti szoros kapcsolat fontosságát. „A NATO évtizedek óta garantálja a békét és biztonságot Európában; kölcsönös szövetségbe tömöríti Észak-Amerikát és az európai országokat; kölcsönös garancia a biztonságra és a védelemre; kiemelkedően sikeres volt, és azt hiszem, az elkövetkező évtizedekben is kiemelkedően sikeres lesz.” A vezetők hangsúlyozták a NATO szövetségesei közötti egység fontosságát a globális verseny idején, továbbá megállapodtak abban, hogy közös fellépésre van szükség keleten. Az Egyesült Királyság elkötelezettsége a NATO felé rendkívül fontos, mivel az ország létfontosságú kapocs az Atlanti-óceán két partja között. Ahogy Boris Johnson a csúcstalálkozón megismételte, az Egyesült Királyság teljes mértékben elkötelezett a Szövetség mellett. 

Forrás: nato.int

Missziók

Tíz szövetséges új korszakot kezd a pilóta képzésben

Június 9-én tíz NATO tagország védelmi miniszterei állapodtak meg abban, hogy megerősítik nemzetük katonai pilótáinak képzését, kihasználva az olyan új technológiák nyújtotta lehetőégeket, mint például a virtuális valóság.

A NATO Flight Training Europe (NTFE) programjának részeként a miniszterek egyetértettek, hogy létrehozzák a vadászgép, helikopter és drón pilóták európai képzési központjainak hálózatát. Ez a NATO Magas Láthatóságú Projekt csökkenti a kiképzési költségeket és növeli a résztvevő légierők közötti interoperabilitást.

Az úttörő kezdeményezés magában foglalja az európai kiképző központok hálózatának fokozatos kiépítését, amely lefedi a légi személyzet képzésének különböző aspektusait és típusait. Szélesebb körű képzési lehetőséget fognak biztosítani a szövetségesek számára, mint ahogy azt az országok külön-külön képesek lennének, ráadásul mindezt a költségek töredékével tudják elérni. Az NFTE egyetemei élvonalbeli képzést biztosítanak a személyzet számára, ideértve a virtuális valóság technológiájának használatát és a szimulációt.

Magyarország, Belgium, Csehország, Észak-Macedónia, Görögország, Montenegró, Olaszország, Románia, Spanyolország és Törökország vesznek részt a programban, amely a részt vevő nemzetek meglévő képzési infrastruktúráját is felhasználja.

Az NSPA támogatja a TAKUBA Munkacsoportot Maliban

Június 9-én a NATO Támogatási és Beszerzési Ügynökség (NSPO) megállapodást írt alá a Francia Köztársaság Fegyveres Erőinek Minisztériumával a Maliban történő Takuba Munkacsoport támogatására. A rendelkezés magában foglalja az élelmiszer– és alapszolgáltatásokat, a mérnöki és üzemanyag-szolgáltatásokat, az infrastruktúra karbantartását, valamint a több műveleti hadszíntérre vonatkozó szállítást.

A Franciaország vezetése alatt álló Takuba Munkacsoportot számos európai ország alkotja, amelyek tanácsot adnak és segítik a Mali Fegyveres Erőket a Száhel övben folyó terrorizmus elleni harcban, együttműködve más nemzetközi szereplőkkel, köztük az ENSZ MINUSMA missziójával.

A NATO NSPA Kelet-Maliban és Menakában fog támogatni egy mintegy 500 fő befogadására alkalmas tábort. A személyzetet a nyár végére telepítik a helyszínre, kivitelezési feladatok végrehajtására és a műveletek logisztikai támogatására. A helyi fegyveres erők minisztériuma biztosította, hogy az együttműködési megállapodás tanúsítja Franciaország elkötelezettségét a TAKUBA munkacsoport Maliban történő végleges telepítése iránt, az afrikai partnerekkel folytatott operatív együttműködés érdekében.

Női Katonai Kiképző Központot avattak fel Jordániában

Mircea Geoană, a NATO főtitkárhelyettese június 7-én virtuális beszédben üdvözölte a jordániai Női Katonai Kiképző Központ felavatását. Az ammáni ünnepségen részt vett Salma Bint Abdullah királyi felség, valamint a projektet vezető Csehország és Norvégia képviselői is. A 2020 novembere óta működő központ támogatja Jordánia azon célját, hogy elérje a nők 3%-os arányát a fegyveres erőkben, és szélesebb körű karrierlehetőségeket kínáljon számukra.  

A projektek vezető nemzetei Norvégia és a Csehország voltak, emellett más Szövetséges és partnerországok is hozzájárultak a központ építésének finanszírozásához a NATO Trust 3 pénzügyi alapján keresztül.  A 2014-ben átadott NATO Tust 3 számú alap célja a jordániai katonanők szerepének növelése politikai, infrastrukturális és képzési kezdeményezések révén.

Fejlesztések

A NATO partnerországaival közösen dolgozik a technológiai fejlesztéseken

A fejlett technológiák gyorsan átalakítják a világot, beleértve a biztonsági környezetet is, emiatt a 2021-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó, valamint a NATO 2030 kezdeményezés egyik fő napirendi pontjai közé tartoznak.  A NATO-tagállamok és partnerországok együtt dolgoznak a fejlett technológiák, köztük az új és zavaró technológiák (EDT-k) jelentette kockázatok mérséklésén és a lehetőségek kihasználásán.

Az EDT-k olyan technológiák, amelyek gyors fejlődésen mennek keresztül és zavaró hatással lehetnek a meglévő rendszerekre, például a kritikus infrastruktúrára, az ellátási láncokra, az adathálózatokra. A NATO felismeri az általuk jelentett kockázatokat és lehetőségeket egyaránt, s azon dolgozik, hogy fenntartsa a Szövetség technológiai előnyét, valamint előmozdítsa az új technológiák normákon alapuló alkalmazását.

Figyelembe véve a mai kibertér által jelentett közvetlen és összetett fenyegetéseket, a NATO és partnerei számára létfontosságú, hogy az információátvitel biztonságosabb módjait kutassák fel. Miroslav Vozňák professzor egyike azoknak a tudósoknak, akik az SPS-program által támogatott, nemrégiben indított QUANTUM5 projektben dolgoznak, amely a kvantumkommunikációt és a kvantummechanikát (a molekulák, atomok vagy fotonok kölcsönhatásait) vizsgálja az adatok biztonságos továbbítása érdekében. 

Az SPS-program az autonóm rendszerekkel (vagyis olyan technológiákkal, amelyek legalább részben önállóan, közvetlen emberi utasítás nélkül képesek működni) kapcsolatos projekteket támogat minden fizikai dimenzióban (szárazföld, tenger, légtér és világűr). Az egyik ilyen kezdeményezés a DAVOSS olasz és izraeli tudósok által vezetett projekt, amely olyan felhőalapú architektúrát fejleszt, amely képes nagyszámú különböző érzékelő (kamerák, hő- és zajérzékelők, pilóta nélküli rendszerek stb.) integrálására. A nagy magasságban elhelyezett léggömbök ezután vezérlik az érzékelőket és irányítják az összekapcsolt pilóta nélküli légi járművek csapatait, valamint elemzik és továbbítják az összegyűjtött információkat. A feltörekvő technológiák bomlasztó potenciálja sokkal nagyobb, ha újszerű módon kombinálják őket. A NATO SPS-programja ezért aktívan támogatja azokat a tevékenységeket, amelyek egyesítik a különböző technológiai kutatási területek nézőpontjait, és segíthetnek e kihívások azonosításában, valamint innovatív megoldásokat javasolhatnak a jövőre nézve. 

A NATO és Luxemburg fokozza a Szövetség űrhelyzet-tudatosságát

Luxemburg támogatásával tervezi kifejleszteni a NATO az Űrhelyzet-tudatossági Képesség programot (Space Situational Awareness Capability), amely tisztább helyzetismeretet biztosít a NATO-parancsnokság számára az űrről és az űrbéli tevékenységekről.

A június 14-i brüsszeli csúcstalálkozón a NATO és Luxemburg aláírt egy közös nyilatkozatot a Stratégiai Űrhelyzet-tudatossági Képesség Rendszere (Strategic Space Situational Awareness System – 3SAS) kifejlesztéséről, amely a NATO Szituációs Központ Térinformatikai Részlegénél valósul meg (Situation Centre’s Geospatial Section). A 6,7 millió eurós luxemburgi finanszírozással a Szövetségnek lehetősége nyílik arra, hogy jobban megfigyelje az űrobjektumokat és az űrbéli eseményeket, valamint azok hatásait az összes kapcsolódó területre. A projekt egyben támogatja a 2020-ban létrehozott németországi NATO Űrközpontot is.

A világűr egyre zsúfoltabbá és vitatottabbá válik. A NATO megfelelő fórum a Szövetségesek számára az információk megosztására, az interoperabilitás növelésére, valamint az űrben végzett tevékenységek összehangolására – hangsúlyozta Mircea Geoană főtitkárhelyettes asszony. A Szövetségesek megállapodtak abban, hogy erősítik az űrhelyzettel kapcsolatos tudatosságot és jobban integrálják az űrkutatást a Szövetség tevékenységeibe, ideértve a képzéseket és gyakorlatokat, az ellenálló képességet és az innovációs erőfeszítéseket.

Forrás: nato.int

NATO Csúcstalálkozó

A főtitkárhelyettes kiemelte a NATO szerepét a demokratikus értékek védelmében

Mircea Geoană helyettes főtitkár hangsúlyozta a NATO jelentős szerepét a demokratikus értékek védelmében a június 17-i brüsszeli fórum során tartott panelbeszélgetésen.

Az erős közös értékek és a változó biztonsági kihívásokhoz való alkalmazkodási képessége a NATO-t a történelem legsikeresebb szövetségévé teszi – mondta. A demokráciát „folyamatban lévő munkának”minősítette, majd nyomatékosította, hogy szüntelenül korszerűsíteni kell demokráciáinkat és ellensúlyozni ellenfeleinket, amelyek megpróbálják aláásni azt.

A főtitkárhelyettes azt is megjegyezte, hogy a hasonló gondolkodásmódú partnerekkel, köztük az Európai Unióval való együttműködés elmélyítése elengedhetetlen a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme szempontjából. Azonban a NATO-nak a stabilitás érdekében párbeszédet kell folytatnia olyan országokkal is, amelyek nem azonosulnak értékeinkkel, mint például Oroszország és Kína.

A Szövetség megerősítésének jeleként az állam- és kormányfők megegyeztek a NATO 2030-as célkitűzéseiben

A NATO állam– és kormányfői június 14-én megállapodtak egy, a NATO 2030 célkitűzései közé tartozó javaslatcsomagban, amely számos kérdésre kiterjed, beleértve a kritikus infrastruktúra védelmét, az innováció előmozdítását, a partnerségek fellendítését, továbbá most először megjelenik az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontossága is.

“A NATO 2030-as célkitűzéseinek elfogadásával a vezetők olyan döntéseket hoztak, amelyek Szövetségünket erősebbé teszik, mind most, mind pedig a jövőben” – mondta Jens Stoltenberg. A főtitkár kiemelte továbbá, hogy a Szövetségesek beleegyeztek a védelmi kiadások fenntartásába, amellyel a 2021-es év már a hetedik egymást követő év, amely során növekedtek a védelmi kiadások az európai tagállamokban és Kanadában.

A csúcstalálkozón döntések születtek a kibertámadások elleni védekezési képességek fokozásáról, valamint a szövetségesek megerősítették elkötelezettségüket Afganisztán iránt. A tagállamok vezetői érdemi megbeszéléseket folytattak Oroszországról és Kínáról, amelyek a főtitkár szerint „tekintélyelvű rezsimek”,amelyek „megtámadják a szabályokon alapuló nemzetközi rendet”.

A csúcstalálkozó a Szövetség számára “meghatározó pillanat”

A június 14-én megrendezett NATO-csúcstalálkozón Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kiemelte, hogy ez a találkozó a Szövetség meghatározó pillanata lesz, valamint ideje, hogy a NATO “új fejezetet nyisson a transzatlanti kapcsolatokban”.

A találkozó napirendjén szerepelt a NATO Oroszországgal fenntartott kapcsolata, amely Stoltenberg szerint „a hidegháború óta a legmélyebb ponton van Oroszország agresszív viselkedése miatt”, valamint Kína, amely egyrészről lehetőségeket kínál, ugyanakkor „kihívást is jelent a NATO biztonságára”.

Mindezek fényében a főtitkár hangsúlyozta, hogy a vezetők megállapodnak egy ambiciózus NATO 2030-as menetrendben, amely magába foglalja a kollektív védelem megerősítését, az ellenálló képesség megerősítését, a technológiai előnyök kiaknázását, illetve az éghajlat és a biztonság fontosságát a Szövetség számára. A szövetséges vezetőktől azt is elvárják, hogy bele egyezzenek a védelmi kiadások fenntartásába, illetőleg, ahogyan a főtitkár fogalmazott: „fektessünk be többet együtt, hogy megfelelhessünk a magasabb szintű ambícióinknak”.  

Tudj meg többet Jens Stoltenberg Brüsszeli Fórumon tartott beszédéről korábbi cikkünkből.

Forrás: nato.int
Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
Linkedin