A Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács „NATO Social Update Briefing” hírösszefoglaló rovatában hónapról hónapra elhozzuk nektek a Szövetség aktuális híreit.
A NATO Nemzetközi Katonai Törzs főigazgatójának beszédéről
2021. február 2-án Hans-Werner Wiermann altábornagy a NATO nemzetközi vezérkarának igazgatója virtuális téli találkozót tartott a szövetség nemzeti tartalékos erőivel.
Az altábornagy a tartalékos erők világjárvány folyamán játszott szerepével kezdte beszédét, mivel a legtöbb NATO tagország alkalmazza tartalékosait a COVID-19 pandémia megfékezésében, főként az orvosi, logisztikai és építési feladatok ellátásában. Az altábornagy elismerte a tartalékos erőkben rejlő lehetőségeket és a Szövetségen belüli növekvő szerepüket. Továbbá megjegyezte, hogy a tartalékos erőket is hatékonyan be lehetne vonni az egyre komolyabb kihívást jelentő kibervédelmi tevékenységekbe, ekképpen arra szeretné ösztönözni a tagállamokat, hogy a tartalék erejüket is hasznosítsák az egyre növekvő kibervédelmi feladatok során és hozzanak létre részükre speciális egységeket.
Végezetül az altábornagy a Szövetséges Erők Nemzetközi Parancsnokának felelősségi területeinek kibővítéséről beszélt, mely magába foglalja a különböző válságokra reagálva a csapatok és felszerelések széleskörű, gyors mozgásának képességét. „A NATO nemzetei olyan széleskörű intézkedéseket hoztak, beleértve a jogalkotási intézkedéseket és a diplomáciai engedélyeket, mellyel lehetővé teszik a határok gyors átlépését a szárazföldön, a levegőben és a tengeren; a hatékony irányítás, vezetés és kommunikáció, szállítási kapacitás és az infrastruktúra mellett, az elrettentés erős eszközeként.”
Koronavírus válaszintézkedések
A NATO segítséget nyújt Montenegrónak
Február 1-jén a NATO az Euro-Atlanti Katasztrófareagálási Koordinációs Központon (EADRCC) keresztül 20 lélegeztető berendezést juttatott el Montenegró számára, melyek a korábban támogatásként küldött lélegeztetőgépek fenntartását szolgálják. Ezeket a helyi kórházakban fogják szétosztani, a következő hetekben pedig további orvosi eszközök szállítása várható.
Ez a támogatás részét képezi a NATO szövetségeseinek és partnereinek nyújtott COVID-19 segélycsomagoknak. A támogatási alaphoz 18 szövetséges ország járult hozzá pénz és/vagy orvosi eszközök felajánlásával. Január végéig tíz ilyen segélycsomagot engedélyeztek 4 szövetséges- (Albánia, Cseh Köztársaság, Montenegró, Észak-Macedónia) és 5 partnerország (Bosznia és Hercegovina, Irak, Moldova, Tunézia, Ukrajna) számára.
A NATO és Szlovákia támogatja Észak-Macedóniát
A COVID-19 járványra válaszul a NATO EADRCC és Szlovákia úgy döntöttek, hogy támogatják Észak-Macedóniát a pandémia elleni küzdelemben. 2021. február 8-án négy lélegeztetőgép érkezett Szkopjébe, Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter és Venko Filipche egészségügyi miniszter jelenlétében. A jövőben további orvosi felszereléseket fognak szállítani.
Az orvosi felszerelések szállítását Szlovákia finanszírozta a NATO Járványügyi Válaszkezelő Alap keretén belül. Az alap az orvosi berendezéseket és kellékeket biztosít a rászoruló szövetségeseknek és partnereknek azonnali segítségként.
A nők szerepe és a humánbiztonság
A NATO tudósai a nők harci egységekben betöltött szerepét tanulmányozzák
A NATO Tudományos és Technológiai Szervezete (STO) nemrégiben egy jelentős kutatást végzett a nők szárazföldi harci egységekbe történő integrációjáról. A tanulmány megállapította, hogy számos NATO-tagállam és partnerország integrálja a nőket a szárazföldi harci egységekbe és a nők számára egyre több szerepkör nyitott a haderőkben.
Mivel a nemek integrációja hatással van a harci hatékonyságra, ezért fontos a bevált gyakorlatok azonosítása, a rendelkezésre álló adatok és levont tanulságok vizsgálata a nők harci szerepvállalásának támogatása érdekében.
A NATO-tagállamok és partnerországok szakértői által készített tanulmány megállapításokat fogalmaz meg:
- a szárazföldi harci egységekben történő nemi integráció társadalmi, kulturális és pszichológiai tényezőiről és ezeknek a harci hatékonyságra gyakorolt hatásáról;
- a nők integrációjához szükséges hatékony folyamatokról és stratégiákról;
- az integráció folyamatának megfigyelésére, mérésére és értékelésére alkalmas módszertanról.
A NATO elismeri a nőknek a béke és biztonság fenntartásában játszott létfontosságú szerepét, valamint annak fontosságát, hogy a nemek perspektíváit beépítsék a Szövetség minden tevékenységébe.
Február 25-én a Szövetségesek online konferencia formájában vitatták meg a humanbiztonság fokozásának lehetőségét.
A NATO öt fő humanbiztonsági irányvonalai a következők: civilek védelme, gyermekek és fegyveres konfliktusok, emberkereskedelem elleni küzdelem, a konfliktusokkal összefüggő szexuális erőszak megelőzése, a kulturális javak védelme. A Szövetségesek 2019-ben, Londonban állapodtak meg abban, hogy fokozzák a NATO szerpét a humánbiztonság területén. Idén új eredmények várhatók a konfliktusokból eredő szexuális erőszak megelőzésére és az azokra való reagálásra vonatkozó NATO-politika kidolgozásával, valamint a NATO emberkereskedelem elleni küzdelemre vonatkozó politikájának naprakésszé tételével. A NATO 2030-as, valamint a Nőkért, Békéért és Biztonságért kezdeményezései elősegítik a fentebbi célok elérését, fontos szerepet játszva a biztonság nemi szempontú megközelítésének kezelésében.
Partnerkapcsolatok
A NATO főtitkára és a belga miniszterelnök megvitatták a transzatlanti kötelék megerősítését
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára találkozót tartott Alexander De Croo belga miniszterelnökkel, hogy megvitassák az Európa és Észak-Amerika közötti kapcsolatokat, valamint a transzatlanti kötelék megújítását és újjáélesztését. Jens Stoltenberg köszönetet nyilvánított a belga fegyveres erőknek a polgári erőfeszítések támogatásáért a világjárvány idején, kijelentve, hogy a fegyveres erők elengedhetetlenek voltak a COVID-19 elleni küzdelemben.
A főtitkár kiemelte Belgium hozzájárulását a NATO közös biztonságához, hiszen az ország hozzájárult a balti légtérellenőrzési missziójához, a balti-tengeri régió többnemzeti harccsoportjaihoz és az afganisztáni misszióhoz. Emellett megbeszélték a NATO együttműködését az Európai Unióval, kijelentve, hogy az elmúlt években sikerült soha nem látott szintre emelni a közös kooperációt. A főtitkár hangsúlyozta a fegyverzetellenőrzés fontosságát és üdvözölte az Új START-szerződés meghosszabbítását, kihangsúlyozva, hogy annak nem szabad a fegyverzetellenőrzési folyamat végét jelentenie, inkább annak megerősítésének, valamint több fegyverrendszer és ország, például Kína bevonására irányuló erőfeszítések kezdeteként kell tekinteni.
A főtitkár a NATO Központban fogadta az ukrán miniszterelnököt
Jens Stoltenberg február 9-én fogadta Denys Shmyhal ukrán miniszterelnököt a NATO Központban. A főtitkár megköszönte Ukrajna hozzájárulását a NATO missziókhoz és műveletekhez, kiemelve, hogy az ország kibővített lehetőségekkel rendelkező partneri státusza segít tovább mélyíteni a Szövetség és Ukrajna együttműködését. Ezt követően a főtitkár kihangsúlyozta a NATO és Ukrajna COVID-19 járvány során egymásnak nyújtott támogatását. A NATO Járványügyi Válaszkezelő Alapja kritikus orvosi ellátáshoz szükséges eszközöket szállít Ukrajnába, beleértve hordozható oxigén-koncentrátorokat, mobil röntgen egységeket és védőeszközöket, továbbá nagy mennyiségű fertőtlenítőszert.
A főtitkár és a miniszterelnök megvitatták Ukrajna és a fekete-tengeri régió biztonsági helyzetét is. Stoltenberg újfent megerősítette, hogy a Szövetség teljes mértékben támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását, ennek biztosítása érdekében a NATO fokozta is jelenlétét a fekete-tengeri régióban. Végezetül a főtitkár üdvözölte Ukrajna elkötelezettségét az euro-atlanti törekvéseket jelentős mértékben támogató reformok bevezetése iránt.
A NATO támogatásával új légi útvonalak létesültek Koszovó állama felett
A polgári légitársaságok új dél-nyugati légi útvonalakat használhatnak a Koszovó feletti alsó légtérben. Ez jelentős előrelépés a Koszovó feletti alsó légtér normalizálásában, amelyet a NATO balkáni légi közlekedési normalizálási folyamatának támogatásával hajtottak végre. Mindez javítani fogja a polgári légi forgalom útvonalát a pristinai repülőtérre és vissza, számos előnnyel, többek között gyorsabb utazással, alacsonyabb üzemanyag-fogyasztással és csökkentett szennyezéssel.
A NATO 1999 óta támogatja a Koszovó feletti légtér használatának normalizálását a balkáni légiközlekedési normalizációs találkozók vezetésével. 2014-ben a Koszovó feletti felső légteret újból megnyitották, a 21 ezer láb feletti repülések irányítását pedig Magyarország a HungaroControl bevonásával garantálta. Az elmúlt években a NATO a Balkán Légiközlekedési Normalizációs Találkozóin (Balkans Aviation Normalisation Meetings) keresztül elősegítette a KFOR és Izland közötti keretmegállapodás formalizálását is. Az izlandi Közlekedésbiztonsági Ügynökség (ICETRA) jelenleg biztonsági felügyeleti funkcióként működik, támogatva a KFOR parancsnokát, akié az elsődleges jogkör a Koszovó feletti légtér használatát érintően. Továbbá felülvizsgálja az összes olyan műszaki megoldást, amely lehetővé teszi új közvetlen útvonalak létrehozását az alsó légtérben Pristina és más városok között.
A NATO és az EU együttműködésének tovább kell erősödnie
Jens Stoltenberg a NATO-EU együttműködés és a NATO 2030 kezdeményezés további megerősítése mellett érvelt február 26-án az Európai Tanácsban. Az országok és kontinensek nem képesek egymagukban szembenézni a mai kihívásokkal, ennélfogva Európának és Észak-Amerikának még szorosabban együttműködésre van szüksége. A főtitkár kiemelte, hogy az uniós polgárok kilencven százaléka egy-egy NATO országban él, s ugyanazon kihívásokkal szembesülnek. Ebből kifolyólag a NATO-nak és az EU-nak a már most is erős kooperációjukat tovább kell erősítenie társadalmaik ellenálló képességének növelése érdekében, befektetve új technológiákba, harcolva az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben és támogatva partnereiket.
NATO képességek
A NATO Szövetségi Felszínellenőrzési Rendszer (AGS) műveleti sikerei
Február 15-én a NATO Szövetséges Fegyveres Erők Európai Főparancsnoka, Tod Wolters vezérezredes kijelentette, hogy a NATO AGS RQ-4D (Főnix) távolról irányítható légi járműve készen áll a küldetések végrehajtására. Ez kiemelkedő mérföldköve a Szövetség közös légifelderítő programjának, amely a NATO határain kívül történő eseményekről való információgyűjtést célozza.
A NATO AGS rendszere egyedülálló csúcstechnológiát biztosít mind a harminc tagállam számára, valamint a NATO Hírszerző, Megfigyelő és Felderítő Ügynökség követelményeinek teljesítésére is alkalmas platformmal rendelkezik. Ennek köszönhetően a NATO döntéshozói átfogó képet kaphatnak egy adott területről.
A NATO tulajdonában álló és ő általa üzemeltetett AGS lehetővé teszi a Szövetség számára, hogy nagy területeken a magasból hajthassanak végre tartós megfigyeléseket egy olyan hosszú élettartamú légi járművel, amelynek a jelentős távolságok, valamint az időjárás és fényviszonyok által okozott esetleges hátrányos körülmények sem jelentenek problémát. Fejlett radarérzékelők segítségével ezek a rendszerek képesek folyamatosan észlelni és nyomon követni a mozgó tárgyakat, radarképeket készíteni a kívánt területekről és statikus tényezőkről.
A repülőgépet a szicíliai Sigonellaból fogják távvezérléssel irányítani, amely többnyire nemzetközi vagy NATO légtérben fogja küldetéseit teljesíteni. 2020. június 4-én a NATO sort kerített az RQ-4D Főnix első üzemeltetési kiképzésére és próbarepülésére. Azóta számos sikeres bevetést könyvelhetnek el, amelynek eredményeképpen értékes légi megfigyelési adatok kerültek begyűjtésre, mely szintén alátámasztja a távvezérlésű rendszerek szükségességét és hatékony működtetését.
Együttműködés bővítése a lőszerbeszerzést érintően
Tizenhárom szövetséges és egy partnerország február 19-én elkötelezte magát egy multinacionális megoldás létrehozása iránt a légi lőszerigényük kielégítése érdekében.
Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és a partnerország, Finnország, védelmi miniszterei megállapodást írtak alá a levegő-föld precíziós irányított lőszerek (A2G-PGM) projekt (Air-to-Ground Precision Guided Munitions (A2G-PGM) High Visibility Project) keretében.
Ez a bővítés biztosítja az A2G-PGM projekt első, és második beszerzési ciklusának sikerességét. Az együttműködéssel a résztvevők körülbelül 15-20 százalékos költségmegtakarítást értek el, és akár egy évvel is felgyorsíthatják a lőszerek szállítását.
Belgium csatlakozott a NATO Flight Training Europe (NFTE) kezdeményezéshez
Belgium csatlakozott Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Görögország, Horvátország, Magyarország, Montenegró, Portugália, Románia, Spanyolország és Törökország mellé, hogy együtt hozzanak létre egy pilótaképző intézményeket létesítő hálózatot Európa szerte. Az NFTE célja a magasszintű pilótaképzés biztosítása költséghatékonyan és közösen kivitelezve. Minderre már régóta szükség volt, hiszen a kisebb európai országok nem tudtak megfelelő felkészítést biztosítani pilótáiknak. Kénytelenek voltak őket az Egyesült Államokba küldeni kiképzésre, terhet róva ezzel az ottani kiképző központokra.
Mircea Geoană, főtitkárhelyettes kiemelte, hogy a kezdeményezés a közös teherviseléshez is hozzá fog járulni, csökkentve Európának az amerikai kiképző központokra való ráutaltságát.
Az NFTE keretein belül többnemzeti komplexumokat fognak létrehozni, amelyek alap, haladó és profi szinten képzik majd ki a pilótákat és a pilóta-nélküli repülőgépek irányító személyzetét. Belgium a többi résztvevővel közösen aláírta azon szándéknyilatkozatot, melyet a februári védelmi miniszterek találkozóján véglegesítettek.
A NATO és Észak-Macedónia megerősíti a kibervédelmi együttműködését
Február közepén fontos együttműködési megállapodást írt alá Észak-Macedónia védelmi minisztere, Radmila Shekerinska és a NATO főtitkárhelyettese, David van Weel.
A dokumentum megkönnyíti a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információk és gyakorlati tapasztalatok megosztását, segít megelőzni az esetleges kibereseményeket, és ezzel együtt Észak-Macedónia számára lehetségessé válik, hogy növelje ellenállóképességét a kiberfenyegetésekkel szemben.
A NATO valamennyi szövetségesével kötött hasonló megállapodást, amely elősegíti a szorosabb együttműködést a kibervédelem területén, beleértve a kölcsönös segítségnyújtást, az információk és a tapasztalatok cseréjét.
NATO missziók
A NATO főtitkára és a belga védelmi miniszter értekezése Afganisztánról és a NATO prioritásairól
Jens Stoltenberg megköszönte a belga védelmi miniszternek Belgium hozzájárulását a NATO balti légiforgalmi missziójához, a balti régió multinacionális harccsoportjaihoz, valamint a NATO afganisztáni kiképző missziójához.
A találkozó fő kérdése a NATO afganisztáni jelenlétének jövője volt. A főtitkár szerint a Szövetségnek el kell döntenie, hogy bent marad-e Afganisztánban, folytatva katonai elkötelezettségét, avagy távozik és megkockáztatja, hogy az ország újból a terroristák biztos menedékévé válik.
A főtitkár kiemelte, hogy a NATO továbbra is elfogadhatatlannak tartja, hogy a tálibok eddig nem csökkentették az erőszak mértékét és a terrorista csoportokkal sem szakították meg kapcsolataikat. Ennek ellenére Stoltenberg mégis úgy véli, hogy a NATO-nak jelenlétével sikerült megakadályoznia egy újabb 9/11-hez hasonló eseményt, ennélfogva a Szövetség elérte kitűzött célját Afganisztánban. Az afganisztáni kérdés kapcsán végezetül ekképpen nyilatkozott: „Bármilyen utat is választunk, biztosítanunk kell, hogy Afganisztán soha többé ne legyen a terrorizmus melegágya.”
