2021. február 19-én az MSC Special Edition konferencián a világ vezető döntéshozói online formában bekapcsolódva vitatták meg a transzatlanti szövetség újjáépítésének és megújításának módjait, rámutatva azokra a területekre, ahol a transzatlanti és nemzetközi együttműködésre egyre nagyobb szükség van.
A Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia (Munich Security Conference, továbbiakban: MSC) az idén a megszokottól eltérően, online valósult meg. A világjárvány ellenére a konferencia minősége és összetétele nem változott. Főként vezető pozíciókat betöltő politikusok vettek részt, és adtak elő egyes témákról. A konferencia fő vonulatát a transzatlanti kapcsolatok és együttműködés jelentették, amely fontosságáról az újonnan választott amerikai elnök, Joe Biden először tudott beszélni Angela Merkel, Emmanuel Macron, Jens Stoltenberg, Boris Johnson, illetve az Európai Unió két vezetőjének, Ursula von der Leyen, és Charles Michel „jelenlétében”. A transzatlanti vonulat mellett António Guterres, ENSZ főtitkár prezentálta az ENSZ globális kihívásait. Bill Gates és Tedros Adhanom Ghebreyesus (WHO) a járványkezelés témáját taglalták. Továbbá, John Kerry, az Egyesült Államok klímaügyi elnöki különmegbízottja beszédében a klímaváltozás elleni harcra fókuszált.
„America is back, transatlantic alliance is back” (Amerika visszatért, a transzatlanti kapcsolat visszatért), az Egyesült Államok elnöke ezekkel a mondatokkal kezdte meg beszédének érdemi részét. Joe Biden 2019-ben személyesen vett részt a MSC-n és ígéretet tett rá, hogy visszatérnek („we will be back”). Erre reflektálva kezdte beszédét, amiben kitért az európiai szövetségesek fontosságára, melyet Angela Merkel és Emmanuel Macron örömmel fogadott. Amerika egy szorosabb, erősebb kapcsolatot szeretne kialakítani az Európai Unióval és az európai szövetségesekkel annak érdekében, hogy közösen lépjenek fel a globális fenyegetésekkel szemben. Biden beszédének egyik alappilére a demokráciák védelme volt. A demokráciákat meg kell védeni, erősíteni és újítani, így elkerülhető az autokráciák által jelentett fenyegetettségeket, utalva Oroszországra és Kínára. Beszédének további részében az elnök adminisztrációjának külpolitikai irányvonulatairól is szót ejtett.
Angela Merkel és Emmanuel Macron az európai védelmi politika fontosságát emelték ki, alátámasztva, hogy egy katonailag is erős Európára van szükségünk. Mindketten egyetértettek abban, hogy Európa számára kulcsfontosságú az észak-afrikai és a közel-keleti régió a migráció és a terrorizmus elleni harc szempontjaiból. A két régiót stabilizálni kell úgy, hogy ez az állapot fenntartható maradhasson. Ehhez először a szövetségeseknek konkrét megoldásokat kell találnia közösen a jelenlegi problémákra. A francia elnök kiemelte azt is, hogy elérhetővé kell tenni az afrikai országok számára a vakcinákhoz való hozzáférést. Továbbá Macron egy közös európai védelmi szakpolitikát predesztinált, amely csökkenthetné Európa védelmi függőségét az amerikai szövetségessel szemben. Macron szerint egy erős Európa komoly jelentőséggel bírna a Szövetség életében. Az Egyesült Államok már legfőképp a csendes-óceáni térségre koncentrál, így kisebb figyelmet szentel Oroszországra és MENA-régióra. Az Egyesült Államokkal ellentétben Európának ezekkel a tényezőkkel prioritásokként kell számolnia a jövőben. Egy erős európai védelmi erő lehetőséget nyújtana az európai szövetségesek számára, hogy megalkossák saját stratégiai autonómiájukat. Így gyorsabban tudnának reagálni egy esetleges krízis helyzetre.
Jens Stoltenberg, NATO főtitkár, beszéde legelején kihangsúlyozta, hogy idén megrendezésre kerül az újabb csúcstalálkozó Brüsszelben, amin ki szeretné dolgozni a Szövetség új agendáját. Stoltenberg szintén kiemelte a NATO legnagyobb fenyegetettségeit, amelyeket Kína megerősödése, Oroszország befolyása, kibertámadások, a klímaváltozás, az elavult technológiák és a terrorizmus jelentenek. A főtitkár beszélt a NATO 2030 kezdeményezés jelentőségéről is, fontosnak tartva a tagállamok buzdítását az együttműködés és az arányos teherviselés jegyeiben. Emellett beszélt a technológia fontosságáról. A szövetséges államoknak muszáj további befektetéseket eszközölniük a fejlesztésekbe, hogy fenn tudják tartani vezető szerepüket e téren. A főtitkár beszédéből a klímaváltozás sem maradt ki, amellyel a NATO missziók tervezésénél is foglalkozni kell, törekedve arra, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon a NATO egy-egy művelet során. Ehhez elengedhetetlen a technológiai fejlődés, amely lehetővé tenné a fosszilis energiahordozók csökkentet használatát. Nem utolsó sorban, megfogalmazta a MSC üzenetét, ami az együttműködés. A felek csak közösen tudják elérni a kitűzött célokat, és garantálni biztonságukat.
A pandémia utáni helyreállításról is szó esett a résztvevők beszédeiben. Az elkövetkező időben egy olyan világot kell kialakítani, ami zöldebb és felkészült az esetleges jövőbeli járványokra. Ezt leginkább az Európai Unió vezetői hangsúlyozták ki. A célok minél sikeresebb megvalósulása érdekében kulcsfontosságú az együttműködés az államok közt. Boris Johnson, brit miniszterelnök még hozzátette, hogy a Szövetségeseknek a globális szerepvállalást sem szabad elhanyagolniuk.
A konferencia visszanézhető angol nyelven az alábbi linkre kattintva: https://youtu.be/n9HZ6rcW9KI
