Mi vár a NATO-ra a jövőben?

Ameddig a NATO alkalmazkodik és változik, addig a történelem legsikeresebb szövetsége marad.

2021. június 14-én kezdetét vette a NATO csúcstalálkozója, amellyel párhuzamosan megrendezésre került a “NATO 2030 at Brussels Forum” című konferencia. Ennek keretein belül a héten kormányzati vezetők, nemzetközi szakértők, a civil társadalom és a magánszektor képviselői, valamint fiatal szakemberek fogják megvitatni a Szövetség jövőbeli prioritásait. Az esemény online stream formájában követhető az alábbi linken: https://brusselsforum.org

A konferencia első vendége Jens Stoltenberg NATO főtitkár volt, aki hangsúlyozta az idei NATO-csúcstalálkozó jelentőségét a transzatlanti kapcsolatok tekintetében. A szövetséges vezetők megbeszélésük folyamán egy ambíciózus, előretekintő, 2030-ig tartó menetrendben kívánnak megállapodni, amely középpontjában a NATO folyamatos alkalmazkodási képessége áll. “Ameddig a NATO alkalmazkodik és változik, addig a történelem legsikeresebb szövetsége marad” – mondta a Főtitkár.

Jens Stoltenberg több kulcsfontosságú kérdéskört emelt ki, többek közt a klímaváltozást, Kína és Oroszország szerepének értékelését, az amerikai Biden-adminisztráció jelentőségét a Szövetség jövőjét illetően, az afganisztáni kivonulás kérdését és a NATO konfliktuskezelési irányelveit, amellyel hozzájárul a nemzetközi biztonság és stabilitás fenntartásához és megerősítéséhez. 

Klímaváltozás jelentette kihívások biztonsági szempontból történő értékelésének minden szinten meg kell jelennie a Szövetség életében. Egyrészről figyelembe kell venni a konfliktusok megjelenésére gyakorolt hatását, hiszen a jelenség megsokszorozza ezeket, továbbá fel kell készülni természeti katasztrófák kezelésére és felszámolására is. Ezen a téren fokozni szükséges az Európai Unióval való együttműködést. Másrészről zöldebbé kell tenni a Szövetséget, környezetvédelmi szempontokból is megfontolva a beszerzéseket, fejlesztéseket és a műveletek tervezését, törekedve a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. A NATO-nak folyamatosan értékelnie kell a kialakuló klímahelyzetet és alkalmazkodnia hozzá. Azonban a klímapolitika alapvetően a tagállamok saját hatáskörébe tartozik. A Szövetség megfogalmazhat iránymutatásokat, de szabályozói jogkörrel nem rendelkezik. Ezen a területen a tagállamoké az elsődleges felelősség. 

Napjainkban a globális hatalmi egyensúly változásának lehetünk szemtanúi, amely egyik megnyilvánulása Kína felemelkedése. Az ország nem csupán gazdaságilag tör előre, hanem erősen invesztál új katonai képességekbe, a világ második legnagyobb védelmi költségvetésével rendelkezve. Ez biztonsági kihívást jelent, főképp mivel Kína nem osztja a NATO demokratikus értékeit sem. Mindez megköveteli a határozottabb hangvételt és fellépést a Szövetség részéről. Habár a 2010-es stratégiai koncepcióban Kína nem kerül említésre, és első alkalommal csak a 2019-es londoni csúcstalálkozón esett róla szó, ez a jövőben változni fog. 

Oroszország megítélése is sokat változott az elmúlt tíz évben, jelenleg inkább fenyegetésként, mintsem partnerként tekinthetünk rá. Stoltenberg üdvözölte Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusi találkozójának tényét, amely az Oroszországgal szemben alkalmazott “kétirányú megközelítés” irányelvének a megnyilvánulásaként értékelhető. Továbbá pozitív fejleményként értékelte az Új START szerződés meghosszabbítását, amely minden remény szerint az első lépés lehet a fegyverzetellenőrzési rendszerek újjáélesztése terén. A NATO elrettentő képességét tekintve Stoltenberg kiemelte, hogy az rengeteget fejlődött 2014 óta, azonban szükséges a klasszikus fenyegető tényezők mellett az új, más típusú kihívásokra is megfelelő válasszal szolgálni.

A NATO afganisztáni kivonulására irányuló kérdésre válaszként a Főtitkár hangsúlyozta, hogy nehéz volt meghozni az ország elhagyásáról való döntést. A Szövetség kivonja katonai jelenlétét, miközben a helyi konfliktus nem oldódott meg, sőt, a tálibok egyre nagyobb teret nyernek. Stoltenberg szerint azonban az afgán biztonsági és védelmi erők sokkal felkészültebbek országuk biztonságának megteremtésére és fenntartására, mint évekkel ezelőtt voltak, mikor a NATO erők bevonultak. Afganisztánnak ideje felelősséget vállalnia saját biztonságáért. Természetesen a Szövetségesek nem hagyják teljesen magára az országot, továbbra is támogatni fogják pénzügyi forrásokkal, civil jelenléttel, valamint törekszenek a kritikus infrastruktúrák (mint repterek) fenntartására. 

A NATO konfliktuskezelésben játszott globális szerepét tekintve a Főtitkár kiemelte, hogy a Szövetség általánosságban az erők kiképzése, a képességépítés és az agresszió megakadályozásában játszik szerepet. A kiképzés és képességépítés terén nyújtott segítséget a jövőben is fent kívánják tartani a Szövetség határain kívüli konfliktusok terjedésének megakadályozása és a biztonság fokozása érdekében. 

A Főtitkár panelbeszélgetése az alábbi videón visszanézhető.

Facebook
Twitter
Linkedin
Szilágyi Laura

Szilágyi Laura

2021 nyarán szerzett nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakreferens végzettséget, jelenleg a moszkvai Gazdasági Főiskola diákja. Fő kutatási területét az Oroszországi Föderáció katonapolitikája és a nemzetközi fegyverzetellenőrzési rezsimek képzik. Tagja továbbá a Magyar Hadtudományi Társaságnak.