A NATO Parlamenti Közgyűlése és az előtte álló feladatok

2021. április 22-én a Magyar Atlanti Tanács, valamint a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács online előadással egybekötött beszélgetést szervezett „Beszélgetés a NATO Parlamenti Közgyűléséről és a szervezet előtt álló legfontosabb feladatokról” címmel. Előadónk Mesterházy Attila országgyűlési képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke volt. 

Mesterházy Attila 2018-óta tagja a NATO Parlamenti Közgyűlésének, melyben korábban alelnöki, majd 2020-ban elnöki pozíciót tölthetett be. A NATO-n belül a Parlamenti Közgyűlés (PA) feladata az alapvető stratégiai célok meghatározása a tagországok népképviseleti szerveinek bevonásával. Évente kétszer ülésezik Brüsszelben. A jelenleg ismét alelnöki pozíciót betöltő előadónk, bevezette a résztvevőket a szervezet történelmi előzményeibe, illetve felépítésébe. A NATO fontosnak tartotta az 1950-es években, hogy valamilyen formában megteremtse a kohéziót a tagországok parlamentjei és a NATO döntéshozó szervei között. A PA sokáig önálló szervezetként működött és magas fokú szuverenitással rendelkezett, azonban a 1970-es évektől egyre szorosabban összekapcsolódott az Észak Atlanti Tanács munkájával.

Magának a PA-nak 266 tagja van, melyben arányosan vesznek részt a képviselők lakosság és hazai parlamenti létszám alapján. A közgyűlés munkájában részt vesz további 12 társult tag és 8 megfigyelő ország, illetve több nemzetközi politikai szervezet – például az Európai Parlament is delegálhat képviselőket a közgyűlésbe.

A parlamenti munka leginkább bizottsági szinten zajlik. A felmerülő szavazásokat, vitákat plenáris szinten tartják. Fontos megemlíteni a regionális kérdésekkel foglalkozó szemináriumokat és a “kormányzó” szervként működő Állandó Bizottságot. A hidegháború után a közgyűlés munkája átértékelődött. Új szerepe az Észak Atlanti eszme terjesztése és védelmezése lett.

Mesterházy Attila úgy értékelte, hogy a szervezet előtt álló kihívás az integráció folytatásán túl, az orosz és kínai befolyás kontinentális megjelenése.  

Facebook
Twitter
Linkedin
Sóti Richárd

Sóti Richárd

Richárd alapszakos nemzetközi tanulmányok illetve párhuzamosan pénzügy és számviteles hallgató, 2022-től pedig a MIAT új kommunikációs alelnöke. A szervezetnél eddig eltöltött másfél éve alatt számos cikket, összefoglalót írt és szerkesztett. Fő profilja Kína nemzetközi kapcsolatai és az európai politika, illetve a globális diplomácia. Angolul és németül folyékonyan beszél, tanulmányai és alelnöki pozíciója mellett ezen két nyelven dolgozik nemzetközi kapcsolattartóként egy multinacionális vállalatnál. Érdeklődése kiterjed a programozás, ezáltal a kiberbiztonság és az adatelemzés területére is. Szabadidejében könyveket olvas és nyelveket tanul, lehetőségeihez mérten járja a világot.