2021. április 22-én a Magyar Atlanti Tanács, valamint a Magyar Ifjúsági Atlanti Tanács online előadással egybekötött beszélgetést szervezett „Beszélgetés a NATO Parlamenti Közgyűléséről és a szervezet előtt álló legfontosabb feladatokról” címmel. Előadónk Mesterházy Attila országgyűlési képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke volt.
Mesterházy Attila 2018-óta tagja a NATO Parlamenti Közgyűlésének, melyben korábban alelnöki, majd 2020-ban elnöki pozíciót tölthetett be. A NATO-n belül a Parlamenti Közgyűlés (PA) feladata az alapvető stratégiai célok meghatározása a tagországok népképviseleti szerveinek bevonásával. Évente kétszer ülésezik Brüsszelben. A jelenleg ismét alelnöki pozíciót betöltő előadónk, bevezette a résztvevőket a szervezet történelmi előzményeibe, illetve felépítésébe. A NATO fontosnak tartotta az 1950-es években, hogy valamilyen formában megteremtse a kohéziót a tagországok parlamentjei és a NATO döntéshozó szervei között. A PA sokáig önálló szervezetként működött és magas fokú szuverenitással rendelkezett, azonban a 1970-es évektől egyre szorosabban összekapcsolódott az Észak Atlanti Tanács munkájával.
Magának a PA-nak 266 tagja van, melyben arányosan vesznek részt a képviselők lakosság és hazai parlamenti létszám alapján. A közgyűlés munkájában részt vesz további 12 társult tag és 8 megfigyelő ország, illetve több nemzetközi politikai szervezet – például az Európai Parlament is delegálhat képviselőket a közgyűlésbe.
A parlamenti munka leginkább bizottsági szinten zajlik. A felmerülő szavazásokat, vitákat plenáris szinten tartják. Fontos megemlíteni a regionális kérdésekkel foglalkozó szemináriumokat és a “kormányzó” szervként működő Állandó Bizottságot. A hidegháború után a közgyűlés munkája átértékelődött. Új szerepe az Észak Atlanti eszme terjesztése és védelmezése lett.
Mesterházy Attila úgy értékelte, hogy a szervezet előtt álló kihívás az integráció folytatásán túl, az orosz és kínai befolyás kontinentális megjelenése.
