A 20. század szürke eminenciása – Könyvajánló Bartholomew H. Sparrow – A stratéga című könyvéről

A legtöbb ismert washingtoni politikus általában szolgálata után publikál egy önéletrajzot vagy  munkájának valamilyen formájú összefoglalóját. Brent Scowcroft egy kevésbé ismert amerikai politikus, pedig a tény, hogy ma a világ olyan, amilyennek ismerjük részben neki is köszönhető. Scowcroftnak nem állt szándékában összefoglalni életét, azonban Bartholomeo Sparrownak sikerült rábeszélnie, hogy egyezzen bele ennek a nem mindennapi műnek a megírásába.

A könyv betekintést enged ezen kitűnő államférfinak a személyes világába, akinek munkássága nagy hatást gyakorolt az emberiségre. Emellett bemutatja a nemzetbiztonsági tanácsadói pozíció jelentőségét, illetve a 70-es évektől kezdve alakuló történelmet.

Scowcroft, a realizmus egyik jeles képviselője szerint, az amerikai külpolitikát nem az ideológiáknak kellene meghatároznia. Nem tartja szükségesnek az Egyesült Államok beavatkozását olyan esetekben, amikor hiányzik az egyhangú hazai egyetértés egy nagyszabású hadművelet megindításáról. Scowcroft szerint az amerikai külpolitikának olyan területekre kell fokuszálnia, amelyek a leginkább veszélyeztetik országuk biztonságát és érdekeit. Az írót nem maga a beosztása avanzsálta stratégává, hanem sokkal inkább azon képessége, hogy az Egyesült Államokhoz közel álló koalíciókat tudott létrehozni és velük együtt cselekedni szükséghelyzet esetén. A könyv megmutatja, hogy a világ legerősebb hatalma is esetlen tud lenni a világpolitikában, illetve mennyire rá van utalva regionális szövetségeseire.

Mi tette pontosan ezt a nemzetbiztonsági tanácsadót stratégává? Az, hogy mindig képes volt alkalmazkodni mind a washingtoni kormányokhoz, mind a változó hidegháborús körülményekhez. Kevés olyan amerikai szakértő van, aki országa érdekeit képes lett volna hosszú távú perspektívából szemlélni. A könyvben megjelenő Tienanmen téri események után alakuló amerikai-kínai kapcsolatok ékes példái ennek. Hasonló a könyv vége felé jobban kifejtett iraki offenzíva, melyben Scowcroft kritikusa volt George W. Bush amerikai elnök iraki terveinek, mivel előre látta, hogy ez a hadművelet olyan mocsárba vezet, ahonnan Amerika csak nagyon  költséges  és hosszú idő után lesz képes kivonulni, egy sokkal instabilabb régiót hátrahagyva.

Különösen érdekes a könyvben a nemzetbiztonsági tanács működésének és belharcainak bemutatása. Scowcroftot mindenki nagyra tartotta számos elismerése és kiemelkedő megoldóképessége miatt, melyet már a Nixon éra óta kiválóan hasznosított. Mindig őszintén konzultált az aktuális elnökkel, s távolmaradt a pártpolitikától. Számára országa és elnökének nemzetbiztonsági sikere volt az első. A könyv kiváló párhuzamot von Henry Kissinger és Condoleezza Rice korábbi amerikai külügyminiszterek, valamint Scowcroft tevékenységei és elért eredményei közt.

Az önéletrajz rendkívül őszintén mutat be egy államférfit, aki nem a nyilvánosságnak akart megfelelni, hanem csak egyszerűen legjobb tudása szerint végezte feladatait, amikor szükség volt rá Washingtonban. Scowcroft Bush elnöksége alatt érte el befolyása csúcsát, amelyre az amerikai állam nagy igényt tartott a hidegháború lezárását követően. Az új világrend, melynek a szerző egy egész fejezetet szentel, Scowcroftnak és Bushnak a legnagyobb és legsikeresebb eredménye. A tanácsadó nevéhez köthetjük a német újraegyesítés gyors és erőszakmentes lezajlását, a NATO megreformálását, s nem mellesleg az amerikai-kínai kapcsolatok megerősödését. A történelem alakulása nem mindig egy-két ismert, s „győztesként” elkönyvelt politikusnak köszönhető. A háttérben ott munkálkodnak azok a kevésbé ismert, tehetséges szereplők, mint Scowcroft, akik képesek az államérdeket helyes irányba vezetni, állítsanak a nemzetközi kapcsolatok bármilyen kihívást is eléjük.

Nagyszerű üzletember, tanácsadó, katona és nem mellesleg ember – ez maga Scowcroft.

A könyv az Antall József Tudásközpont gondozásában jelent meg.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
Linkedin
Sóti Richárd

Sóti Richárd

Richárd alapszakos nemzetközi tanulmányok illetve párhuzamosan pénzügy és számviteles hallgató, 2022-től pedig a MIAT új kommunikációs alelnöke. A szervezetnél eddig eltöltött másfél éve alatt számos cikket, összefoglalót írt és szerkesztett. Fő profilja Kína nemzetközi kapcsolatai és az európai politika, illetve a globális diplomácia. Angolul és németül folyékonyan beszél, tanulmányai és alelnöki pozíciója mellett ezen két nyelven dolgozik nemzetközi kapcsolattartóként egy multinacionális vállalatnál. Érdeklődése kiterjed a programozás, ezáltal a kiberbiztonság és az adatelemzés területére is. Szabadidejében könyveket olvas és nyelveket tanul, lehetőségeihez mérten járja a világot.